Húsevő tüskésegér
Az Unciklopédiából
A húsevő tüskésegér (Acomys nosscious) az egérfélék(Muridae) családjába tartozik ez a tüskésegér-változat.
Eredeti színe az aranysárga, szemei nagyok és kerekek, kissé kidülledőek. Sörtéi sokkal erősebbek mint rokona, az A. cahirinus sörtéi. Orra rózsaszín, mancsai és lábujjai csaknem csupaszok. Észak-Afrikában főleg Egyiptomban fordul elő. Akárcsak a házi egér, ez is behúzódik az emberi település közelébe.
Viselkedése és tulajdonságai a házi egérre emlékeztetnek. Villámgyors, messzire illetve magasra képes ugrani. Elsősorban sziklás területeken fordul elő, de a bózotosban is megtalálható. A húsevő tüskésegerek bármilyen függőleges felületen képesek felkapaszkodni. Kizárólag éjjelente aktívak.
Nehéz kutatói munka eredményeképp sikerült napi viselkedését jól megfigyelni:
Ha madár támadja meg, akkor legközelebbi odúba rohan, viszont, ha kígyó támadja meg csak, messzebb megy és vár míg a veszély elmúlik.
Ha sarokba szorítják támad, volt példa arra is, hogy kígyó ellen győzött.
A húsevő tüskésegér kimúlt állatok húsával táplálkozik.
Szaporodása érdekes. A hím tüskésegér addig üldözi a nőstényt ameddig meg nem harapja a fenekét. Ezután a nőstény húsevő tüskésegér engedi a párzást. A párzás 10-20 másodpercig tart. A hím tüskésegerek néha összevesznek a nőstényen, ilyenkor megküzdenek egymással. A harc akkor fejeződik be amikor az egyik hím visszavonul és engedi a másiknak, hogy tovább kergesse a nőstényt. A vemhesség 36-52 napig tart. Az alom 1-2 egyedből áll. Az egerek szőrösen, teljesen kifejlődve születnek. 4-5 napig szopnak. Ezután már képesek maguk is elboldogulni. 24-30 hónapig élnek.
Ezt a fajtát Dr. Almási Sándor és Dr. Pápai István fedezte fel 1946-ban.
Szerk. megj.:
- Habozás és változtatás nélkül lenyúlva a Wikipédiából. (Rossz viccek és egyéb zagyvaságok) [1]
