Gottlob Frege

Az Unciklopédiából

Friedrich Ludwig Gottlob Frege (1848-1925), kétoldali Laplace-transzformációban szenvedő német matematikus, logikatudós, szuperhős, félisten és kiemelt cikk, a modern matematikai logika és analitikus filozófia megalapítója és egyetlen művelője.

Fregét tartjuk Arisztotelész óta a legjelentősebb logikával is foglalkozó tudósnak, mivel Arisztotelész óta senki nem foglalkozott ilyenekkel (csak majd pár évszázaddal később Mr. Spock). Modernizálta, általánosította és matematizálta a logikának addig inkább a filozófia részének tekintett elméletét, a tradicionális kijelentéslogikáról]lényegében a formálispredikátumlogikára áttérve, bár ezt a sok idegen szót ő sem értette, mert nem volt nyelvész. Fő kutatási területe a közhiedelemmel ellentétben nem a természetes szám, se a te természetes szád, csak a saját természetes szája és hogy mennyi kaja fér bele, mert enni, azt szeretett. (hogy lehet közhiedelemről beszélni valakinél, akiről a köz nagy része sose hallott?) (nemtom, én is a wikipédiában láttam először) (ki írt erről cikket?) (valami matektanár.) (ja, azoktól minden kitelik...)

Bár életében kevéssé volt ismert és elismert, halála után született róla Wikipédia-cikk, amit nem is töröltek, ellentétben a Mágikus Diaphragma Kamarakórussal, akik emiatt azóta is utálják.

Élete (1848-1925)[szerkesztés]

Gyermekkora (1848-1869)[szerkesztés]

Gottlob Frege egész pici gyerekként született 1848-ban (épp a magyar forradalom kitörésének évében) (jééé) (aztaa, tényleg) (meg ez volt Ferenc József trónra léptének éve is) (meg az amerikai polgárháborúé is) (te hülye, az nem is akkor volt) (de, biztos vagyok benne) (kuss legyen már, ez a cikk most Fregéről szól.) Wismar városában (viszmár?) (nemvisz még.) (nem baj, majd elvisz Presley.) Mecklenburg-Schwerin államban. (de kimondhatatlanok ezek a német nevek...) (mondtam, hogy kuss legyen!) Édesapja, Karl Alexander Frege a felső leányiskola izgatója és tanára volt, 1866-ban bekövetkezett korai haláláig. (Utána már nem.) Ezután az iskolát Gottlob Frege édesanyja, Auguste Wilhelmine Sophie Frege (szül. A. W. S. Bialloblotzky) (ez valami szláv név) (biztos...) (még kimondhatatlanabb, mint a Mecklenburg-Schweine) (aha) vezette tovább. Édesanyja családja minden bizonnyal Lengyelország területéről származott. (mondtam, hogy szláv.) (mondtam, hogy ne pofázz bele.)

Már gyermekkorában találkozhatott olyan gondolatokkal, eszmékkel, melyek későbbi tudományos pályafutása során vezérelték. (most még az anyjáról van szó?) (nem szerintem már Fregéről.) (aha.) Édesapja például tankönyvet írt a német nyelv oktatásához 9-13 éves gyermekek számára, amelynek legelső része épp a nyelvek szerkezetével és logikájával foglalkozik. Nem jött rá, hogy a 9-13 éveseknek a nyelvoktatást nem ilyen bonyolult izével kellene kezdeni.

Frege helyben, Wismarban végzi el a gimnáziumot, tizenöt évesen, 1869 húsvétján érettségizik. (15?? a kis protekciós.) Ebben az időszakban későbbi pályafutása szempontjából tanára, Leo Sachse (tanár és költő, Jéna városában pedig egy utca névadója) tölti be a legfontosabb szerepet, és bátorítja, hogy tanulmányait a jénai egyetemen folytassa, hátha róla is utcát neveznek el, bár ebben Sanyit úgyse tudná lehagyni.

Közben Európában mélyreható politikai változások következnek be. 1866-ban kitört a „Héthetes háború”, melyben Frege szülőhazája, Mecklenburg oldalán harcolt, és igyekezett úgy időzíteni a háború befejezését, hogy pontosan hét hétig tartson, mert az milyen poénos már. A háborút Ausztria (ja, bocs, el is felejtettem mondani, hogy ők voltak az ellenség) (milyen ellenség? akkor mi meg az osztrákok egy ország voltunk! vagy nem?) (úgy értem, Frege szemszögéből ellenség) (segítség! súlyos Frege-POV a cikkben!) szóval a háborút Ausztria elvesztette – köztudott, hogy Ausztria Ferenc József országlása alatt minden háborújából vesztesen került ki. (tényleg. akkor most már biztos vagyok benne, hogy mi is az osztrákok oldalán álltunk...) (már a Ferenc nevű vezetők csak ilyenek...) (ne politizálj.)

Egyetemi tanulóévek: Jéna, Göttingen (1869-1874)[szerkesztés]

Frege 1869 tavaszán beiratkozik a jénai egyetemre. Itteni tanulmányainak 4 szemesztere alatt mintegy 20 előadást hallgatott végig, mindenekelőtt matematikát és fizikát. Tanulmányi előmenetele kitűnő volt. (4 szemeszter alatt összesen 20 előadás? Bakker, így én is kitűnő lennék... A megmaradt időben meg kocsmázni járt, mi?) Legfontosabb tanára Ernst Abbe. Abbe nagy hatással volt Fregére, később szorosabb munkakapcsolatba kerültek. (khm...)

További egyetemi tanárai Karl Snell, Hermann Schäffer, Kuno Fischer. Velük már nem volt annyira szoros kapcsolatban.

A korai Frege (1874-1884)[szerkesztés]

1874-ben visszatér Jénába, aztán sok bonyolult, hosszú német nevű mindenfélét írt, biztosan nagyon érdekesek, de azóta se lehetett senkit rávenni, hogy elolvassa őket.

Frege korai munkái leginkább geometriai, illetve a komplex analízis felé való irányultságot mutatnak. Keveset tudunk arról, hogyan is fordult érdeklődése a logika és a matematika alapjai felé (egyáltalán fordulat volt-e ez, vagy úgy rugdosták, hogy legyen már valaki, aki ezzel is foglalkozik).

Tudjuk, hogy Frege rendszeres levelezést folytatott a rendkívül ostoba Moritz Paschsal, ez nagy mértékben csökkentette szegénynek az IQ-ját, egyébként Pasch neve a szlengbe is átkerült, azóta az emberiség butábbik felét a paschi, magyarosan pasi szóval illetik.

Az érett Frege (1893-1906)[szerkesztés]

1884: Öt évvel főműve, a Fogalomírás megjelenése után megjelenik másik fő műve, „Az aritmetika alapjai” c. könyv. Frege valószínűleg levonta előző műve hűvös fogadtatásának tanulságait, és megfogadta Carl Stumpf azon tanácsát, hogy ne írjon ilyen rém unalmas könyvet, legyen benne legalább oldalanként egy gyilkosság és fejezetenként egy szexjelenet.

1887-ben feleségül vette Margarete Lieseberget, majd örökbefogadták Paul Otto Alfred Fregét – eredeti nevén P. O. A. Fuchs –, mert megsajnálták, hogy ilyen szerencsétlen neve volt, az angolok mindig Fucksnak ejtették. Ennél tényleg még a Frege is jobb. Sajnos Frege magánéletéről és egyáltalán személyiségéről, csöndes és töprengő természete miatt is, keveset tudunk, pedig biztos ismertebb lenne, ha a Blikk hetente közölt volna róla olyan cikkeket, hogy éppen melyik valóságshow-sztárral jár és melyik Megasztárossal csalja, de hát Frege azért ennél mégiscsak magasabb szinten állt, még ha matematikus volt is.

1893-ban megjelenteti egyik legfőbb művét, az Aritmetika alaptörvényeit (hú, de sok főműve van) (aha, a termodinamikának meg főtt étele van sok) (az nem főtétel? és ki az a Termodinamika?) (nem tudom, valami görög fazon lehet.) E könyvében végre sikerült a természetes számok teljesen matematikai logikai szellemű, bár mint utóbb Russell kiderítette, sajnos ellentmondást tartalmazó (inkonzisztens) megalapozását adnia. (inkontinens?)(nem, az más; valami békefenntartós izé)(az kontingens. az inkontinens, amikor nem bírod visszatartani)(ja. Frege nem bírta?)(nem t'om, szerintem a Russell nem)(én sem bírom)(már megin túl sok sört ittál)(>Hukk< csak egy pinttel)(előtte meg egy korsóval, baromarc)(hú asszem hánynom kell)(nekem is, de ettől a sok matektól)(akkor ugorgyunk)(lapozzunk, asszondom én is - most mi jön)(asszem, a következő szakaszban most már végre megmurdel a pasas)(csúcs)(király)(sirály)(halleluja)(minek az ujja?)(semmi, lapozz már)(tessék)(ez mi, banyek?)(a húgom ittasan)(rossz gombot nyomtál meg, gyíkarc, vidd már tovább!)(bocs. asszem most már tényleg a krepa jön ...)(akkor nedumájj. szeretném már holtan látni a pasast)(tessék ...)

A túlérett Frege (1906-1925)[szerkesztés]

1918-ban (más források szerint 1917-ben) nyugdíjba vonult. 1906 és 1918 között gyakorlatilag semmit sem publikált (néhány elkeseredett vitairatot kivéve, melyekben matematikus kollégáit bírálja, amiért nem olvassák a műveit).

1923 táján arra a következtetésre jut, hogy az élete java részét meghatározó elgondolás (a logicizmus), mely szerint az aritmetikát teljes mértékben a logikára kell alapozni, téves volt. (de jó, hogy én ilyenekre sose döbbenek rá... megrázó lehet.)

Annak ellenére, hogy sok időt töltött Jénában, és a századfordulóig Ernst Abbe szűk társasági körébe tartozott, mint egyik életrajzírója, Werner Stelzner írja:

...mindig hűséges mecklenburgi maradt, s nem csak érzelmeiben. Nyári szabadságai alatt sokszor gyalogolt Jénából szülővárosába, a mecklenburgi Wismarba (oda-vissza 400 km!).” (de aranyos lokálpatrióta :) (miért, a lokálok miatt ment vissza?) (az nem azt jelenti, te hülye.) (tényleg lokálpatrióta, mint egy miskolci :) (á, Miskolcon nem kell ennyit gyalogolni, ott busz is van.)

Érdekesség, hogy kifejezett ellenszenvvel viseltetett a szocializmus iránt (jaaa, ezért szereti Gubb annyira!)(de a katolikusokat is utálta)(pfuj, a katolikusokat minden értelmes ember szereti)(meg még a franciákat is utálta)(ja, a franciákat is? na, mégis csak rendes ember) és meggyőződéses anarchistaként a demokráciát sem becsülte sokra.

(francba. nem mutatták, hogy bekrepált. kérem vissza a jegyem)(pofa be)

Főbb munkái[szerkesztés]

  • Fogalomírás, a tiszta gondolkodás formulanyelve az aritmetika mintája szerint (1879)
  • Miért csak 1 példányt adtak el a Fogalomírásból, és azt is az anyukám vette meg? (1880)
  • És ő is miért csak ajtótámasznak használja? (1881)
  • Na jó, leírom egyszerűbben a Fogalomírás lényegét. (1882)
  • Jó, leírom MÉG egyszerűbben, de most már olvassátok el, LÉGYSZI!!! (1883)
  • Vagy legalább nézzetek bele! (1884)
  • NÉZZETEK MÁR BELE A KÖNYVBE, vannak benne meztelen fotók a Britney Spearsről! (1885)
  • De vegyétek is meg, ne csak a fotókat lopjátok ki! (1886)
  • Kész, feladom, elegem van belőletek. Elmegyek benzinkutasnak. (1887)
  • Nem igaz, hogy a benzinkútnál is a Fogalomírás eladatlan példányaival van tele a shop! (1888)

Kabbe és Frege[szerkesztés]

Ahogyan Frege naplójában egy 1924. március 10-én keletkezett bejegyzésből tudjuk, Ernst Kabbe valójában nagy benyomással volt személyére. Azóta eléggé tré módon működik.

Fregéhez kapcsolható más tudósok[szerkesztés]

  • Arisztotelész antik görög filozófus
  • Immanuel Kant, német filozófus
  • Immanuel Kunta Kinte, afrikai filozófus
  • Gottfied Wilhelm Leibniz, német filozófus, polihisztor, politikus, politechnikus, polipropilén
  • Kuno Fischer, német filozófus
  • Rudolf Hermann Lotze, német filozófus
  • Ernst Kabbe, német matematikus, fizikus
  • Kúrt Gödel, osztrák szexuálfilozófus
  • Hans Regen Kurt, német impotens
  • Jaakko Hintikka finn filozófus
  • Porhó Hessinnen, finn síelő
  • Fakenuba Furamuki, japán hajóács
  • Abrosz Tisztakosz és Kosztasz Fenerosz görög vendéglősök
  • Ruzsa Imre, magyar filozófus és Frege-kutató (kutatja, de még nem találta meg, ami nem csoda, mert már régóta halott)
  • Rúúúzsa Sááándor magyar betyár
  • Edward Zalta kelta pléhboy
  • Mr. Spock vulkáni nagykövet és asztronauta

Érdekességek[szerkesztés]

  • A német Frage („kérdés”) szó Frege nevéből származik, ugyanis az ő írásai vetették fel a tudomány története során a legtöbb a kérdést, leginkább ezt: „Mi a fenéről van szó ebben?” (miért csak egy érdekesség van? többet akarok!>Hukk<)(kuss már, Butthead!)(Én a néma Bob vagyok. asszem.)(ja, bocs. akkor hogy a fenébe kerülök ide én, Dumb?)(már megint összekeverted a stúdiókat. sokat ittál)(csak egy korsóval meg egy pinttel)(akkor te a Borbak Trufa vagy, te gyík!)(jé tényleg, most ho mondod)(takarodj már innen, te nyomoronc)(te takarodj, te fatökű lepkevadász)(és ne lopkodj a Markos-Nádas duótól poénokat)(ez Hacsek és Sajó volt, Hihihihííííí)(na menj már a jó ...)[Rendező: OK, ebből elég lesz ennyi] [- kikapcs. reklám -].

Külső hivalkodások[szerkesztés]

(mi van, még mindig nincs vége?)(üssétek már le, mindenbe belepofázik)(te pofázol bele mindenbe)(nem, te)(te, és stipi-stopi)(te, és dupla stipi-stopi)(te, és tripla dupla stipi-stopi)(te, és - ARGHHHHH - ... ____________ )( ... na. mondom én, hogy mégiscsak lesz gyilkosság ebben a filmben.)