Finn, ugorj!

Az Unciklopédiából

„Szegény Csodaszarvas! Szomjas lehetsz, pedig itt nincs forrás!”

~ Arany János

Egy most feltárt eredetelmélet[szerkesztés]

A közismert nyelvészprofesszor, dr. Huckleberry Finn szerint Kr. u. 1052-ben, amikor három nép találkozott egymással (német, román és ukrán) feltehetőleg Finnországban, akkor keveredett e három nép nyelvtana, szavai, mondatai és kifejezései. Ez a nyelv a keresztezése az említett nyelveknek. Mivel a három nyelv teljesen más népcsoportokba tartozik, ezért elsőre szokatlanul furcsának tűnhet a keveredés eredménye, viszont stílusalkotó, mert két írási módot összevon (cirill, latin). Pár szó példaképpen: kenyér = хлăint, cica = кätzoi, fej = pfpлова. Mivel csak ez a három szó maradt fenn a nyelvből, többet nem is lehet róla elmondani. Ma már különben sem beszéli senki.

Nyelvrokonság[szerkesztés]

Nyelvrokonság alatt azokat a bizonyít(hat)atlan elméleteket értjük, amelyek bizonyos, közös eredetűnek titulált nyelvek csoportját további, szerencsére kihalt és gyakran nyelvemlék nélküli nyelvekre vezetik vissza.
A közvéleményt – szerencsés országokban – ezek az elméletek egy cseppet sem zavarják, beszédtémát inkább szerencsétlen országokban képez az ügy, ahol egyes szomszéd országokkal szembeni kulturális vagy akár expanziós fellépés népszerű magyarázatául szánják ezeket, ilyenkor állami támogatással.
A nyelvrokonság bizonyítékai között – a témát gerjesztő és láthatóan ebből élő tudósok és áltudósok szerint – egyaránt vannak hangtaniak (fonetikai és fonológiai bizonyítékok), szótaniak (morfológiai bizonyítékok), jelentéstaniak (szemantikaiak) és mondattaniak. A rokon szavak hasonlóságaiból összeálló hangmegfelelések, illetve a közös ősnyelvi szóalakból való levezethetőség tehát a közös ősnyelvből származásnak csak egyik vetületét képezik. A nyelvrokonság további, külső megerősítését, bizonyítékát képezi a nyelvcsalád által érintett népek kultúráinak rokonsága, amely azonban, akár az anyagi kultúra, akár a zene vagy az irodalom oldaláról nézzük, önmagában sokkal kevesebb bizonyítékot őrzött meg, mint a nyelvek.

A finn nyelvrokonság[szerkesztés]

A finnugor nyelvrokonság eszméjének nagy szerencséje, hogy ezt a nyelvrokonságot pillanatnyilag sem cáfolni, sem megerősíteni nem képes a genetikai rokonítás eszköztára akkor sem, ha az ősök csontjainak és fennmaradt Tippmix-szelvényeinek tanúsága szerint őseik egy része (talán 15%-a) ilyen eredetű lehetett. A mai populációban ez az arány talán 5% körül van, mivel a lottó, totó és a kenó miatt egyéb szelvények is fennmaradnak. A finnugor nyelvrokonság érzékeltetésére használt szóhasonlóságok, hangmegfelelések a nyelvek közös származásának legnyilvánvalóbb megjelenési formái. A hasonló szavak, párhuzamos hangmegfelelések rendszerező elemzése, közös alapnyelvi alakból való levezethetőségük igazolása a finnugor nyelvrokonság legkönnyebben megérthető és értelmezhető része. Ez a kezi = kéz, veri = vérnél telitalálat, a finn pajta szó „ing” és a finn persze szó vulgáris „segg” jelentése miatt viszont legalábbis elgondolkodtató.

A rokonság okozta konfliktus[szerkesztés]

Egy nevét elhallgatni kívánó személy küldte ezt a roppant kínos helyzetről szóló észrevételt az Uncológus postafiókjába. Változtatások nélkül adjuk közre.

Aquote2.png Egy ismerősöm ismerőse, aki híres komikus, mesélte a nagyközönség előtt, hogy egyszer Svédországban járt cserediákként, és beköltözött a svéd családhoz. (...) A családnak volt egy gyönyörű szép 16 éves lánya, Jenni, akire ez az ember szemet vetett. (...) Jól kirittyentette magát, beöltözött Sherlock Holmesnak, gondolva arra, hogy így megszerzi magának a lányt, és benyitott a fürdőbe, ahol tapasztalta, hogy Jenni igazából transzszexuális fiú, Janne, és éppen a töke körül nyírta a füvet szoknyában, kisminkelve. Ismerősünk annyira meglepődött, hogy kiesett a szájából a pipa. Janne-Jenni felnézett, és megkérdezte: – Pippa? Hősünk felelt: – Persze. (...) Később derült ki, hogy a pippa svédül dugást jelent, a persze meg segget. Aquote1.png

Szóhasonlóságok[szerkesztés]

Induljunk ki abból, hogy a közös szavakat a nyelvrokonság alapjának tekintjük.
Az angol és a magyar nyelv között a motor, gin, futball már elegendő.
Német-magyar : Franz, tótziher, cubehőr, Einstand.
Magyarok és Obi-ugorok (nem Baumax-ugorok, se nem Praktiker-ugorok vagy Bauhaus-ugorok): Obi, van kend ubi? (= Vajh uborka-e Ön, Mester?)

Osztják-magyar[szerkesztés]

Vesd össze: Lőwy Árpád: Finn, cseremisz, osztják, a jó kurvákat náluk sem ingyen osztják c. versét.
Továbbá: Pegte lau lasinen menl tou szilna.

A finnugor őshaza elmélete[szerkesztés]

Őshaza, gyere haza!
(Ezt már Cserháti Zsuzsa is megénekelte. Neki az őshaza volt maga a boldogság.)

A nyelvhasonlítás technológiája[szerkesztés]

Vegyük például a „ló” és az angol „horse” szavakat. A „ló” egyben az angol „law” magyaros ejtése is, márpedig ez a szó „törvényt, jogot” jelent.
Kisbetűs írásnál a „l” és a „h” hasonlaw (bocsánat, hasonló).
Az ófelközépangolban az „rse” hangcsoport néma, mint pl. a francia nyelvben a „h” - mivel az „rse” (rsze) csoport ejtéséhez az angolok eleinek nem volt mersze.
Az „o” a horse-ban pedig franciául „eau”, azaz víz, ami a forrás következtében elpárolgott, így nyoma nem is maradt.