Erzsébet tér (Miskolc)

Az Erzsébet tér, némelyek állítása szerint (korábban: Moszkva tér, még korábban Szabadság tér) egy tér Miskolc belvárosában. A Széll Kálmán utca (korábban Széchenyi utca) és Széll Kálmán alja (korábban: Havasalja) között húzódik, egy utcánál alig szélesebb területen. Ez azért van, mert a miskolciak még a legapróbb helyeken is képesek új teret létrehozni, és nem azért, mert sajnáltak volna pénzt áldozni egy valódi tér kialakítására.

A tér jelentősebb épületei közé tartoznak az Erzsébet fürdő, ahol állítólag Erzsébet királyné is megáztatta vala gyönyörűséges lábait, valamint a műemlék Szökellő Szarvas Indián Gyógyszertár és a Javasasszony Kellékbolt. A tér közvetlen szomszédságában található a havasi református templom, ahol azokért szoktak imádkozni, akik este tíz után tévedtek ki a térre. Néha egész estés zsolozsmák is vannak, mert igen sok a bűnös, főleg meleg nyári éjszakákon.

Az Erzsébet téren áll Kossuth Lajos legrégebbi egész alakos köztéri, ló nélküli lovasszobra - a helyiek közadakozásából összegyűjtött összegéből a ló elkészítésére nem futotta és mivel már akkor sem kaptak állami segítséget se uniós támogatást, ezért maradt így ahogy van, ló nélkül. Megjegyezzük azonban, hogy a tervek szerint, hogy a ló melyik lábát tartsa felemelve, az a változat győzött, amelyik mind a négyet javasolta.

A tér kialakításában az esztétikai szempontok teljes hiánya és a tervezési hibák egyaránt nagy szerepet játszottak, de ez egyáltalán nem kizárólagos miskolci sajátosság.

A főutca addig házsorok közé zárt részéről a korábban itt állt, de egy éjjel lebontott és szétlopott malom helyén rálátás nyílt a zöld dombok borította Havasra és gótikus templomára, előtte pedig a Szilva patak vizére. A Széll Kálmán utca, illetve a térrel közös sarokházai a tervek félidőben történő elvesztése miatt nagyrészt eklektikus stílusban épültek (ez a művészettörténészek szakkifejezése a „nem tudjuk milyen stílusba besorolni”-ra), a térnek a főutcától távolabb eső házainál azonban enyhült a stílus zárt, szabályos szigorúsága, a homlokzatok szabdaltabbá válnak, mert közben az építőanyag nagy részének is lába kélt. (Amit aztán később megtaláltak beépítve egy másik épületbe.) A kötetlen, játékos hatást erősíti a fürdőépület üvegkupolája, már amikor éppen nincs betörve a játékos vandálok által. A főutca felől nézve így a tér olyan hatást kelt, mintha ablak nyílna a természetre, bár ritkábban fagy le... Ez azonban már rég a múlté, az új üvegkupola vidáman és kéken csillog, szemét verve ki a járókelőknek.

Létrejötte

Az Erzsébet fürdő

Az 1878-as árvizet követően rendeletek születtek arra, hogy a Szilvára épített malmokat lebontsák, illetve hogy a malomárkot feltöltsék. Utóbbi a környékbéli parasztoknak köszönhetően elég gyorsan ment, ugyanis a gőztraktorbütykölésen és a igáslovak zaklatásán kívül egyetlen másik hobbijuk volt: a megtermelt termények útlezárási és tiltakozási célzattal történő kiöntése. Elég volt pár aszályos és kiváló termést adó év, és a feltöltést befejezték.

A mai tér területén álló ún. Papmalom azonban a rendelet ellenére még 1890-ben is működött, így kénytelenek voltak azt demokratikus módon elbontatni: a tulajdonossal együtt közös megegyezéssel felgyújtották. 1891-ben már komoly igényként merült fel a malom helyére települt cserzőmesterek kitelepítésének ötlete; ugyanebben az időben a város egy építendő közfürdőnek keresett helyet.

A tér nem a főutca, hanem a Szilva felől kezdett beépülni. A város közgyűlése Égettmalom térnek nevezte el a lebontott malom helyét, később Fürdő, majd Erzsébet térnek hívták, rossz nyelvek szerint mindkettőt annak emlékére, hogy a közelben lakó Csámpás Erzsi állítólag életében egyszer fürdött, és arra itt került sor. De, mint tudjuk ez nem igaz, Erzsébet királyné járt erre lábat áztatni.

A közfürdő patinás épületét 1892-ben kezdték építeni, vele szemben körülbelül ugyanebben az időben épült fel a Diószeghy-ház, melynek homlokzati oldala egy sajnálatos számítógépes tervezési hiba miatt nem teljesen párhuzamos a fürdőével; ezt a két épület lábazatának feltöltésével sikerült látvány szempontjából korrigálni, csak a fotókon és akkor látszik, ha valaki a téren áll, és onnan nézi.

A fürdőépület és a főutca közt úgy tervezték, hogy majd fürdőparkot építenek, de a helyiek heves tiltakozása és víziszonya miatt inkább egy városi vásárcsarnok építése merült fel. A belvárosi telekárak azonben emelkedtek és a város eladta ezt a területet, ahol így egy ház épült fel, természetesen a polgármesteré. Földszintjén a 19. század vége óta működik a Szökellő Szarvas Gyógyszertár és Javasasszony Kellékbolt. (Dakota tulajdonosa már unja, hogy az utóbbi években folyton vicces közmondásokért nyaggatja egy általa alig ismert, alacsony növésű úr.)

A Diószeghy-ház és a főutca közt állt leégett pékség helyére épült fel 1894–1895 között az az épület, mely ma a Miskolci Tűzvizsgáló Bizottság székhelye.

Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és anaglif képekben című képes enciklopédia, melyet Rudolf főherceg támogatásával és közreműködésével kezdtek el kiadni, így ír a térről a Felső-Magyarország című kötetében: „A városnak legszebb köztere az Erzsébet-fürdő-tér a Széchenyi-útcza nyugati végén, a város kellő közepén. Három oldalon palotasorok zárják, előttük magukat kellető helyi jányokkal, negyedik oldalát a Szilva s az ennek partjánál emelkedő Havasnak azon része zárja, a hol az ódon ref. templom áll komor méltósággal a hegy oldalán levő temető közepén, lombos fák és fenyűligetek által övezve.”

1913-14-ben kialakították egy szökőkutat, hogy az állandó jelleggel a szomszéd utcában őrt álló tűzoltóknak már ne kelljen olyan messze menni a vízért. A patakon túl álló Rózsavíz-ház ennek ellenére tűz martalékává lett, helyét parkosították, padokat állítottak. Ekkor már tervezték a Szilva patak lefedését, amire nem sokkal később sor is került, így a tér egészen Havasaljáig terjedt.

Felmerült a lefedett Szilva újbóli kibontásának ötlete is, mert azzal megint el lehetne verni egy csomó közpénzt, másrészt akkor egy év múlva nem lehetne újra befedni.

A Kossuth-szobor

Kossuth Lajos mindössze egyszer járt Miskolcon, 1840-ben – ekkor a Három Rózsa lokálban szállt meg, mindhárom Rózsa nagy örömére –, de ezután már több szál is fűzte a városhoz, száműzetése során pedig a miskolci leányanyákból álló küldöttség több alkalommal is felkereste, aminek érthetetlen okból kifolyólag nem nagyon örült.

Kossuth végül 1879-ben azért veszítette el magyar állampolgárságát, mert 1840-ben Miskolcon szállt meg. Több magyar város erre úgy reagált, hogy pezsgőt bontott, Miskolc viszont díszpolgárává avatta 1886-ban (abban az évben, amikor Ferenc József a városba látogatott). 1887-ben leleplezték Kossuthot, - majd nem sokkal később az arcképét - is a Városházán.

Miskolciak 1890-ben és 1891-ben is kérték küldöttség útján Kossuth engedélyét, hogy utcát nevezhessenek el róla, ő azonban szerény karmozdulattal jelezve kitért a részletesebb válaszadás elől.

A szobor állításának ötlete az 1848-as forradalom kitörésének 50. évfordulóján rendezett össznépi ivászaton merült föl. A közgyűlés kijózanodva úgy határozott, hogy inkább közadakozásból emeltet szobrot, semhogy a város pénzéből. A szobor leleplezésén a helyi maffia mellett jelentős politikusok is részt vettek. A tömény antipátiával bevont bronz szobor egy négy méter magas pislogó szemecskéskőből faragott talapzat felett, másfél méter magasan szétterpesztett lábakkal ül egy láthatatlan lovon.

Érdekességek

• A tűzvizsgáló székház homlokzatán látható magyar nagycímeren Dalmácia és Horvátország címerét tévedésből felcserélték, de következesen cáfolják, hogy ennek bármi köze lett volna az első világháború kirobbanásához.
• A tér Erzsébet magyar királyné nevét viseli, akinek a férje, I. Ferenc József annak idején halálra ítélte Kossuthot, akinek szobrot emeltek a téren. Talán ennek köszönhető, hogy a szobor bal kezének középső ujja dacosan felfelé mered.

• Az Erzsébet fürdő bádogkupoláját színesfémtolvajok légkupolára cserélték le, később ez a légkupola kapott üvegborítást, mert így még mindig olcsóbb volt, mint újra bebádogozni egy napra.
• Kossuth Lajos szobrát évtizedeken át egy magánember tisztította meg, és egy magángalamb piszkította be.

Közlekedés

Több, ma már megszűnt buszjáratnak is állomása, illetve végállomása, például a 37-esnek, a 36-os és 39-es buszoknak. Mindkét villamosjárat lassít a tér közelében, a Városház téren, de ha le- vagy felszállni kívánó embert látnak, akkor visszagyorsítanak.

Linkek

• Ha további nagy tűzesetért rajongó piromániás vagy: Sopron

• Ha térfetisiszta vagy: Moszkva tér

Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.

Ez a szócikk abban segít, hogy idegen helyen járva könnyebben eltévedj, a helyiek kiraboljanak, ellopják a kocsidat, megfőzzék és/vagy megerőszakolják a kutyádat, aztán pedig lelőjenek egy sikátorban. Mint egy kutyát.