Egyiptológus

Az Unciklopédiából
Az egyiptológusok könnyen felismerhetőek. A furi ágyukról.

Az egyiptológus azoknak az embereknek az összefoglaló elnevezése, akik tudat alatt és felett erős, a Mercali-skála szerinti legalább 6-os erősségű késztetést éreznek arra, hogy egy letűnt és nem is különösebben jelentős civilizációt – nevezzük civilizációnak – kutatnak, ismertetnek és imádnak.

Ez utóbbi célra főleg az éjjeliszekrény mögé rejtett titkos kultuszszobor használtatik.

Az egyiptológusok előfordulási helye igen-igen változatos, legalább annyira, mint a piramisok alakja. Magyarországon legnagyobb populációjuk Pesten található, és évről évre növekszik.[1]

A tünetegyüttest először a rosetti kő megfejtőjénél diagnosztizálták. A legtöbb ma elfogadott magyarázat szerint, summa summárum, belebolondult a hieroglifákba. Azok, akiknél ma is diagnosztizálható a tünetegyüttes (ezt többnyire egy idevágó diplomával hitelesítik), már nemcsak a hieroglifák iránti nem szűnő vágy fordul elő, hanem esetenként kopt vagy arab nyelvtudással, művészettörténeti vagy histogrioriográfiaoi ismeretek folytonos ismertetésével társul. Különösen veszélyes az a tulajdonságuk, hogy szeretnek sírt rabolni. Ezt a szokásukat csak eredeti környezetüktől elszakadva képesek kibontakoztatni. Bár egy idei esetről beszámoltak valahol Észak-Magyarországon, miszerint az egyiptológus feltúrt egy dombot, teljesen önállóan és szakszerűen. Ekkor kerültek elő az Amarna-kor legértékesebb leletei.

Az egyiptológusok különös élvezetet lelnek állatok, különösen macskák mumifikálásában. Ezért, ha egyiptológus ismerősünk van, azonnal tárcsázzuk a segélyhívót. Megjegyzendő, hogy az állatkínzás ilyetén fajtáját a törvény hat hónapig terjedő fegyházzal büntetheti.

Az egyiptológus szeret továbbá mindenféle tekerccsel játszani. Gézzel, sállal, wc-papírral, főleg ez utóbbival. Ilyenkor múmiának tetteti magát, és így les mit sem sejtő áldozatára.

Híres egyiptológusok[szerkesztés]

  • Napóleon – a kór nála viszonylag enyhe lefolyású volt, megelégedett a szfinx orrával. [2][3]
  • Őkigyelmessége Almássy geróf úr – homokmániában és súlyos expedíciófüggőségben szenvedett. Alakja jól szemlélteti, hogy a ragály egy társadalmi osztályt sem kímél.
  • Erwin Rommel – minden bizonnyal az egyiptológia kezdeti tünetének kell tekintenünk 1942-es hadjáratát. Más magyarázat nincs arra, hogy miért akar valaki egy rakás homokot elfoglalni.
  • Julianus barát – ő is az volt, csak elvétette az útirányt.
  • Zahír Hawass

További Egyiptom fanok[szerkesztés]


  1. Persze Miskolc is gyorsan jön fel.
  2. „Katonák! E piramisok csúcsairól, stb.”
  3. A szerencsétlen katonáknak próbált meg ókortörténet előadást tartani. Ne is csodálkozzunk, hogy Waterloo lett a vége.