Dunaföldvár

Az Unciklopédiából
A város főtere a második világháborús bombatalálat után 2018-as felújítás alatt.
Bouncywikilogo.gif
Azok számára, akiket a Wikipédia lefizetett: a Wikipédiának van egy elég gyenge kis szócikke a(z) Dunaföldvár témáról.

Dunaföldvár a török kor óta lakott Duna-parti, Monarchia hangulatát őrző [1] kisváros, ahol a romos házak udvarában pocok ver tanyát. Lakói "tősgyökeres dunaföldváriként" megkülönböztetik magukat a többi magyar állampolgártól, és bizonyos előjogokat élveznek a nem tősgyökeresekkel szemben. Sajátos csoportjukat alkotják az okleveles tősgyökeresek, akik okirattal képesek bizonyítani, hogy egy közeli kórházban születtek, de Dunaföldvárhoz köti őket egész múltjuk.[1] Nevében ellentétben vár nincs, de egy törökök által ottfelejtett tornyot kineveztek várnak, a körülötte lévő házakat lebontották, így keletkezett a várudvar, a kulturális élet második számú központja a vásártér után.

Története[szerkesztés]

A mohácsi csatában részt vevő Földvár nevű falu lakói ide menekültek. A török azonban idáig is eljutott. Elkezdte építeni fellegvárát, ám időközben Budát is elfoglalta, így a dunaföldvári beruházás szükségtelenné vált, a várkezdemény csonka-torony maradt. 1860 körül tűzvész pusztított, az erősebbek a Dunából hordták vödörrel a vizet. A házak gazdái pénzzel igyekezték mozgósítani az önkéntes tűzoltókat. Ám addig nem érték el céljukat, amíg a 100 forintos licit el nem hangzott. Addig a közönség karba tett kézzel nézte az égő házat.

1919-ben a várost beborította a vörös szellem. A mozdonyvezető azonban panaszkodott, hogy a munkástanács tagjai nem is munkások. Pár hónap múlva már 180 fokos fordulatot vett a politika. Egy budapesti anarchista csoportot a szomszédos Solt város szállásolt el. A soltiak a dunaföldváriaktól azt követelték, hogy biztosítsanak számukra három csónakot, amellyel a Duna túloldalára juthatnak. A város megtagadta a kérelmet. Erre három solti átment a földvári kocsmába[2], és közölték, hogy bosszúból átjönnek elfoglalni a várost. [2] 2017-ben sikeresen megdöntötték a palacsintasütés Guiness-rekordját.

Városrészek[szerkesztés]

A város olyan hatalmas, hogy már 1903-ban négy kerületre kellett osztani. Dunaföldvári dialektusban: Első a belváros, második a Fővíg a Főső öregheggyel, a Fősőrévvel. Harmadik délnyugotnak ki az egész városrész.[3] Negyedik az Avíg ki délkeletnek Bőcskére. A harmadiknak északra ki a Szomoládi-köröszt és az Icabót körű a Kilvíg.[4] Ettől északra vermekben gabonát tartottak, amely gyakran megmosolyodott[5], ezért Pille hegynek nevezték.

Gazdaság[szerkesztés]

A fénylő földvári ipar központja, az Ipartestületi Székház. Háttérben büszkeségünk, a székesfehérvárinak ihletet adó templomfelújítás. Azt mindenki döntse el maga, hogy az ipartestület vagy a söröző volt-e előbb, esetleg egyszerre a kettő. A budapesti romkocsmák megirigyelhetik!
Dunaföldvár jellegzetes hangulatának összetétele

A dunaföldvári gazdaság hajtóereje a kövér disznó. Elkészítése egyszerű: kell hozzá egy disznó, egy évi XXL menü, papír, nyomtató, egy kéznél lévő fa[6] és némi autentikus, parasztos tájszólás. A disznót először felhizlaljuk, aztán következik a marketing. Egyik módja a Google utcaképen látható [3].[7] Vagy egy szépen kinyomtatott "kövér disznó eladó", vagy "hizó (sic!) eladó" feliratot vízhatlan átlátszó borítékba csúsztatunk, azután:

  1. kiragasztjuk a főtéri hirdetőoszlopra[8]
  2. kikötözzük egy vastag fára.

Minél több a helyesírási hiba, annál biztosabb a siker.

Közlekedés[szerkesztés]

A dunaföldváriak közlekedés terén kompenzálni igyekszenek a Budapesttől való lemaradást, amely a vezetési stílusban mutatkozik meg, úgymint:

  • Mindig a legforgalmasabb úton kell elindulni úticélunk felé, mert úgy tűnhet, vannak a városnak sugárútjai.
  • A lámpa zöldre váltása után öt másodperccel szabad csak elindulni, hogy egy lámpaváltás alatt egy ember férjen át.

Kevés turistának sikerül megfejteni, vajon hogyan kell használni a Dunán átívelő hidat, mivel a felhajtó ágba akadályokat helyeztek. Beszédes József hídmérnök a város híres szülöttje, 13 évig élt itt, minden intézményt róla nevezték el, a hidat is, csak éppen nem ő tervezte, hisz szegény 80 évvel a híd épülése előtt öngyilkos lett. A szovjet katonáknak amikor fogytán volt az élelmük, betörtek Dunaföldvárra kövér disznót enni, így lett ez a híd is felrobbantva a világháborúban.

Sport[szerkesztés]

Dunaföldvár a megye(II)-bajnokságban játszik néhány száz fős falvak ellen.[9] Jellemző sportja azonban a mazsorett: a dunaföldvári mazsorettcsoport verhetetlen, senki sem tudja a botot annyira gyorsan forgatni, mint ők. A csoport neve Löfan, amely a francia le névelőből, valamint az angol fan (ventillátor) szóból ered, ezzel is utalva a bot gyors forgatására. Másik jellemző sport a Magyarországon máshol is népszerű szemétdobálás, amelyet a Paksi utca és a Major köz kereszteződésénél, továbbá a vásártéren szokás játszani. Jó sport: friss levegő, fejleszti a karizmokat.

Ingatlanpiac[szerkesztés]

A nagyvilágban is egyedülállóak a dunaföldvári ingatlanhirdetések. Az alábbi ingatlanhirdetés szerzője ezért a művéért még a Baumgarten-díjat is megkaphatta volna[10]:

„Régmúlt idők büszke tanúja ez a ház, mely egykor gyönyörű volt, tágas, világos, meleg. A kicsiny, hangulatos Duna-parti mezőváros, Dunaföldvár főutcáján feszített méltóságteljesen. Hatalmas ablakaival, vastag falaival, magas homlokzatával a jómód, a tisztes polgári élet megtestesítője volt, a XIX. század végi, vidéki magyar közép-polgári réteg életérzésének autentikus nimbusza. A hatalmas fa ajtók még szilárdan állnak mint annak előtte, a háromszárnyas ablakokon beáradó napsugarak fényárba borítják a tágas, parkettázott szobákat, de az egykor gondosan festett falakra már penészrózsákat festett az idő és az enyészet (!). A ház, melyet elhagytak, melyet nem laktak, melynek vastag falai nem oltalmaztak már családot, gyermeket és aggastyánt időtlen idők óta. A vállalkozó szellem hiányzik csupán, a gondolat, mely egykor majd megfogan egy tiszta főben, s a szikrából testet ölt a tett.”

~ Ingatlanreferens

A vágatlan verzió itt megtalálható.

Híres szülöttei, halottjai és lakottjai[szerkesztés]

  • Beszédes József itt lett öngyilkos.
  • Niertit Béla patikus, aki nélkül ma nem tudna eligazodni a posta a városban.
  • Böde János mozdonyvezető, aki kiállt a vörösszabadságért, a proletárdiktatúráért.
  • Alpári Gyula. Ő is valami kommunista dologért állt ki, de ismertebb, még Budapesten is volt róla utca elnevezve.

A Béke tér 2018-as felújítása[szerkesztés]

„Megjelent egy új kórokozó: a rozsdás tapló.”

~ Erdészeti szakvélemény

A 2-12., 19., és 21-24. számú idős, balesetveszélyes japánakácokat, a 25. számú platánt, valamint a 20. számú, nem idős, nem balesetveszélyes japánakácot 5 éven belül javaslom felváltani fiatalabb példányokra (idézet ugyanonnan).[11] Akár idős, akár balesetveszélyes, akár platán, akár egyik se, minden fáról meg lehet magyarázni, miért kell kivágni.[12] A főtéri fáknak kezdetben csak ágaik szakadtak le, aztán a levelük is elkezdett szemetet termelni,[13] polleneket termeltek. Az a pollenes a kanadai nyár, de mindegy, mivel azokat már kivágtuk, az embereknek alacsonyabb lett az ingerküszöbük a terméseket illetően. Nemsokára a virágzó mandulafácskára is allergiások leszünk.[14] Akkor azonban végleg betelt a pohár, amikor a japánakácok gyökérrel elkövetett közterületi burkolat elleni testi sértéssel lettek megvádolva, ezután a rozsdás tapló állítólagos megjelenése már csak katalizálta a kivágáshoz vezető utat. Viszont nem engedték a fáknak, hogy fél munkát végezzenek, a gyökér által részben felnyomott járda egészét felszedték.

„A változás néha fájdalommal járhat.”

~ Polgármester

Fenti képünkön látható az eredmény. A munkások épp azon kísérleteznek, milyen lesz az élet, ha egyszer a fajfenntartás érdekében kénytelenek leszünk a Holdon berendezkedni. A terepet egy háborús film forgatására is előkészítették, de végül a Városliget nyerte a pályázatot. A Duna ősszel megdöntötte a vízállás negatív rekordját, így a filmforgató és holdkutató expedíciók és stábok átköltöztek a kiszáradt mederbe, a főtérnek pedig elkezdhették az újjáépítését.[15] A frissen ültetett fáknak néhány ágát eladták asztaldísznek, de hát egyesek képtelenek karácsonyig várni a fadíszítéssel.[16] A fák közötti teret lenyúzott bogárpáncélra emlékeztető dekorációval töltötték ki,[17] A következő felújításkor a házakat fogják újraépíteni, a bent lakókkal együtt.

Utcanevek[szerkesztés]

Elérkeztünk Dunaföldvár legegyedülállóbb adottságához: a paraszti utcanevekhez.

A Rózsa utca eredetileg a belvárosban volt, és kedveskedve az ott lakó szép lányok miatt nevezték így. Miután nevezett lányok megöregedtek, az érvényét vesztett utcanevet Jókaira nevezték át. Mivel Rózsa Ferenc (akiről időközben a Fekete-hegyi utcát elnevezték) persona non grata, a Ferencet elhagyva növényt csináltak belőle. Így aztán Dunaföldvárnak 2014 óta ismét van Rózsa utcája, ezúttal szép lányok nélkül. A Duna utcát a felszabadulás előtt Blümmelhuber utcának nevezték. Amikor egyszer egy szekér beleragadt egy kátyúba, a kocsit kézzel át kellett tolni, mivel a sofőr képtelen volt leírni az utca nevét.

Két hagyományos idiómákban emlegetett fiktív hely (a Sóhivatal és Piripócs) is létezik a városban. A Sóhivatalt sajnálatos módon 2015-ben lebontották. A 2011-es Google Utcaképen még látható. Alig pár méterre van a képünkön szereplő Ipartestületi Székháztól. Piripócs agrártanya az M6-os autópálya mentén.[18]

A Mészáros (eredetileg Mészárszék) utca nevének eredetét inkább nem boncolgatnám. Maradjunk annyiban, hogy a városban van Vágóhíd utca is, a volt vágóhíd pedig egy harmadik utcában van, helyén ma vendégház működik, ahol elhunyt állatok szelleme kísért. Mögötte továbbra is istálló található.[19] A Téglaház utcában téglavető mester lakott, 1974-ben átnevezték Jobbágyősök útjára. A Dézsma soron korábban adószedő bizottság működött. A Borjúbánom onnan kapta a nevét, hogy egy török elől ide kimenekített tehén elsüllyedt a mocsárban és megfulladt, a borja pedig bőgött utána. A Fülemile utca (ma Petőfi) a benne lakó zenészekről kapta nevét.

A városban divat egy utcát valamely lakójáról elnevezni, mai példák: Mezey köz, Homokai köz, Reiter köz. A Derecskei utcát egy időben Berki köznek nevezték, aztán beköltözött a Berki család, és kijelentette, hogy az utca róluk kapta a nevét. Ezért kellett aztán 1903-ban Berek közre átnevezni. A mai Ady Endre utca előbb Három király utca, majd Király utca volt, mivel Gáspár és Boldizsár vezetéknevű emberek (is?) laktak benne.. Idézném még az egykori húsvéti locsoló-toborzót: „Csala, dögvőgy, bötlehem, gyertök össze ötvenen!”

~ Legényrigmus

A mai Corvin János utcát 1903-ban nevezték el Korvin utcának. „K. betűvel azért íródjék, hogy a nép fia Czorvinnak ne olvashassa.”

~ Niertit Béla

A nép fia kifejezés lehetséges jelentései: 1. Olyan személy, aki retteg kimondani a 'kór' szót. 2. Magyarságtudatos ember, aki úgy gondolja, minden magyar személy által viselt név fonetikusan ejtendő. 3. Aki azt hitte, hogy a Corvin szó rovásból van átírva, és az átíró csak az 'ak' jelet ismerte, az eket nem, ezért inkább beírt egy véletlenszerű C betűt. 4. Aki meg akarja alázni Mátyás királyt azzal, hogy melléknevét helytelenül ejti. 5. Akit megtévesztett, hogy néhány latin szót (sztenderd, státusz) már kiejtés szerint írunk, és azt hiszi, ezek egyikével találkozott. 6. Dózsa György. [4][20] 7. Aki mindig csak a következő betűt nézi, miközben olvas. 8. Külföldi. 9. Jó angol beszélő, aki tudja, hogy a magyarban egyes számú kor után angolul winsnek kellene következni.

Niertit Béla egyébként a patikus, aki a város legértelmesebb személyisége volt, hiszen ő adott nevet az utcáknak. Előtte nem voltak utcanevek. Helyette kézzel-lábbal mutogattak vagy tátogtak, ha el akarták mondani, hol laknak. 2014-ben azt hitték, az utca Korvin Ottóról kapta a nevét, így tudatlanul[21] átnevezték Corvin János utcára. Az utca eredeti, 1903-as neve egyébként: FŐSŐDISZNÓHAJTÓ ÚT.[22]

Láb.gif Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.
  1. Valóban egy riportalany azt nyilatkozta a dunaföldvári újságban, hogy papírja van róla, hogy csak pár napig volt paksi.
  2. Na ők hogy jutottak át a Dunán?
  3. Ha az értelmiségi Niertit így fogalmazott, hogy beszélhetett a köznép?
  4. Fordítást a vitalapon lehet kérni.
  5. Vagy megmolyosodott?
  6. Na ebből lehet hiány.
  7. Az a kövér disznó valószínűleg már nem él.
  8. Ó Párizs!
  9. Ha nem mondjuk külön, hogy milyen sportban, akkor mindenki tudja, hogy a fociról van szó, hiszen a foci sztenderd sport.
  10. Beszegődnék maholnap ingatlanreferens-inasnak. Tillaárom haj!
  11. Fa-lanszter: számokon nevezik őket. Kartoték-adat.
  12. Örüljünk neki, ha kivágják a fákat, ha később vágják ki, később kezdenek el nőni a helyükre ültetettek!
  13. Legalább eltakarta a szemét a szemetet.
  14. Szerencse, hogy ezt Hercules és Hősi Ulysses már nem élte meg!
  15. Önerőből.[5]
  16. Kedves vásárlóink! Az erdőből fenyőfa karácsonyra szabadon elvihető, azonban vízkeresztkor kérjük, hogy ültessék vissza!
  17. A kitinből a fa fel fogja építeni a sejtfalát cellulóz helyett, és átalakul gombává. Ezentúl a fa fogja károsítani a rozsdás taplót.
  18. Kukutyin pedig Balástya külterületén található.
  19. Mámint a vendégház mögött.
  20. Bakócz Tamás nevéből indul ki a kiejtési szabályokat illetően.
  21. De a nép fia még tudatlanabb volt.
  22. Eredete: a mai labdarúgáspálya helyén állatvásártér volt, a Korvin utca északról oda vezet. A mai Attila utca volt az Asódisznóhajtó út (sic!) .