Duna
Egy dunaparti csónakházban
nagy a jókedv minden nap,
úszik az ember a boldogságban,
míg a szél és a víz simogat.
...
- Sok víz lefolyik még. ~ dunamondás.
- Hömpölyög, mint a Fuefuki. ~ japán mondás.
A Duna Magyarország legnagyobb folyója.
De nem Magyarországé.
A neve szlovákul Dunaj, németül Donau, szerbül és bolgárul Дунав, románul Dunărea, hogy csak egy példát mondjunk.
De nem volt ez mindig így. Már az ókori görögök is: Δούναβης.
Mindezt a Duna Bizottságtól [1] tudjuk.
A Dunát ugyanis a Duna Bizottság hozta létre saját kénye-kedvére.
A tagországok: Ausztria, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Moldova, Montenegró, Németország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna.
Ezekben mind folyhatna a Duna, ha akarna. De nem mindbe' akar.
A bizottság tagországai vállalták, hogy a Duna országukban elhelyezkedő szakaszát hajózható állapotban tartják folyami, és a megfelelő szakaszokon tengeri hajók számára; elvégzik a szükséges karbantartási munkákat és fejlesztéseket a hajózási feltételek biztosítása érdekében, és nem akadályozzák a Duna hajózásra alkalmas csatornáin sem a hajózást. Kérdés, hogy betartják-e?
Majd ennek is utánanézünk.
A Duna ugyanis elromlott.
Tartalomjegyzék
A romlás virágai[szerkesztés]
A Tisza [2] például nem romlott el. Csak kis híján. De hol van már a tavalyi ciánszennyezés?! És van neki virága is: tiszavirág. Dunavirágról ellenben senki se tud (...és a Tisza Cipőgyárról sem). [3] Dunakavicsról viszont igen.
A népvándorlás korában a Duna bal partján több nomád nép gyilkolta egymást, a jobb partján viszont nagyrészt megmaradtak a korábbi római települések, amelyeket néha kiraboltak, illetve adóztattak a keletről jövő hunok, keleti és nyugati gótok, langobárdok, bolgárok és avarok. A 9. században, a népvándorlás utolsó hullámában a magyarok nagynehezen megérkeztek a Duna medencéjébe, és kalandozásaikkal a folyó környéki települések sokaságát rövidesen már kizárólagos joggal ők sújtották.
Eközben – ahogy a szükség hozta – belevizeltek a folyóba.
Hej, Dunáról fúj a szél[szerkesztés]
A Duna a Fekete erdőben ered és a Fekete tengerbe torkollik. Ezt az iskolában tanultuk. Ezért is léphettünk második osztályba.
Dunna alatt alszik a rét[szerkesztés]
Sokáig azt hittük (ez még az oviban volt), hogy a versben a Dunáról van szó. Aztán megtanultunk helyesen írni. Nagyot csalódtunk. – (Kis Balázs megjegyzése)
Mint a vízfolyás[szerkesztés]
„...a regény a Duna.”
- Ha a Duna, mint nagy integrátor nincs, hol vannak akkor a Habsburgok? Sehol. De azt már nem merem mondani, hogy Európa sincs sehol. És nem fogadom el, hogy a történelemnek vége volna. Vagy halott volna. Ne feledje: víz és folyó közt az a különbség, hogy utóbbinak van emlékezete, múltja, történelme. Nincs fejlődés. Nincs történet. De van sors. – (Heine írta Marxnak)
A Duna nincs, ez a Napnál is világosabb. A Duna az nem valami, nem a vize, nem a vízmolekulái, nem a veszedelmes mederviszonyok, a Duna az egész, a Duna a forma. A forma, az nem köntös, mely alatt megbúvik valami nálánál fontosabb és szeriőzebb. (In concreto: a víz...) – (Hahn-Hahn grófnő pillantása)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
lábjegy.[szerkesztés]
- ↑ A Duna Bizottság nemzetközi szervezet, amelynek a célja a dunai hajózási együttműködés elősegítése. Székhelye Budapesten van, hivatalos nyelvei a német, francia és orosz. Ezért a Bizottság hivatalos honlapja négy nyelven olvasható. Nincs köztük a magyar. Sok víz lefolyik még a Dunán. 2005 óta a Bizottság elnöke Milovan Božinovič (Szerbia); alelnöke Keskeny Ernő (Magyarország), titkára Dmitro Tkacs (Ukrajna).
- ↑ A Tisza Magyarország második legnagyobb folyója. Neki már nem jutott Bizottság.
- ↑ »Tisza cipőben, Tisza cipővel jól jár!«
- ↑ Hahn-Hahn grófnőről a gonosz Heine tesz említést a nőírókról szólva, mondván: azok egyik szeme a papíron, a másik mindig egy férfin – kivéve Hahn-Hahn grófnőt, aki félszemű.
