Dugovics Titusz
Az Unciklopédiából
„A várvédelmezők vitézkedtek fogytig, Közöttük Dugovics semmin sem aggódik.”
Ki volt ő?
Nemzeti ősünk. A nándorfehérvári sas. A zászló megszerzője. A magasugró. A tériszonnyal küzdők Albert Schweitzere. Magyar Ökörség Díjas.
Nekünk.
De vajon mit gondol róla a másik fél? Korabeli interjúk alapján összeszedtük a tényeket.
[szerkesztés] Az Esemény
1456. július 21. Nándorfehérvár. Enyhe délkeleti szél, ami gyros szagot hoz az oszmánok tábora felől. A páratartalom 65%. A látási és a repülési viszonyok kitűnőek.
D. Titusz és az oszmán sereg egyik janicsárja közelharcba bocsátkozik a várfal tetején. Mindketten a mélybe zuhannak. Szintén a mélyben végzi egy igen értékes, 15.századi, félholddal díszített brokátzászló, amely a janicsár területfoglalási igényét lett volna hivatott kifejezni.
[szerkesztés] Az Oszmán Cable Network híradása
A mai napon szeretett harcosunk, Türgül Belegörbül tragikus hirtelenséggel életét vesztette. A nyomok idegenkezűségre, és idegenlábúságra utalnak. Az élet elleni erőszakos cselekménnyel alaposan gyanúsítható a gyaur D.T. nándorfehérvári lakos, aki a várnai csatában elkövetett harci cselekményeiért már szert tett a büntetett előéletre.
Tudósítóink kiderítették, hogy egy öngyilkos merénylőről van szó. Meg nem nevezett forrásunk a nyújtón történő kihallgatás közben beismerte, hogy a magyar katona rendkívül feszült volt, és folyamatosan szidta népünk Nándorfehérvár felszabadítására odarendelt tagjait. A holttest mellett találtunk egy török nyelven írt búcsúlevelet, amelyben Tífusz a rossz munkakörülményekre, a szüntelen ágyúzajra, a lőporfüstre és az állandó stresszre panaszkodott. A merénylő nagy nyomás alatt volt, amikor szörnyű tettét elkövette.
Ugrása közben magával sodorta az ostromlétra tetejére felérkező vétlen Belegörbült. A család ügyvédje Janicsár Estván elmondta, Belegörbül számos gyereket és feleséget hagyott magára. Janicsár és a Vörösfegyházi Menyasszonykórus a saját halottjának tartja Türgült, és a donor szerveivel is maga szeretne rendelkezni.
Seregünk tiltakozó jegyzéket küldött a várat birtokló bitorlónak, bizonyos Jégenszületett Hunyadi Jánosnak, amelyben elítélte ezt a szörnyű, embertelenül felelőtlen cselekedetet, amely nem méltó az Egyesült Európai Oszmán Unió egyetlen hithű polgárához sem.
