Derékszögű Néni

Az Unciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Derékszögű Néni egyesek szerint csak legenda, mások egyszerű átverésnek tartják, ám a szörnyeteg létezik, és sorra támadja meg a pénztelen, csóró egyetemistákat.


Általános jellemzők[szerkesztés]

  • Név: Derékszögű Néni
  • Ritkaság: Ritka, megjelenők száma: d1
  • Védettség: Nem védett
  • Eszmei érték: -600,421 Ft

Rendszertana[szerkesztés]

  • regnum: Állatok
  • phylum: Gerincutánzósok
  • subphylum: Gerinctelenek
  • classis: Emlősök
  • subclassis: Lejmolók
  • infraclassis: Majdnemzsebesek
  • superordo: Dőlésszögesek
  • ordo: Egyeneshátúak
  • subordo: Derékszögesek
  • familia: Kacskalábúak
  • genus: Derékszögű
  • species: Néni

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

A faj első, bizonyítottan létező példányát Szegeden találták. Territóriuma az Aradi tér környékére terjed ki, távolabb ritkán merészkedik. A faj ritkasága miatt pontosabb élőhelykutatások mindeddig nem történtek, valamint eddig egyetlen hitelt érdemlő fényképfelvétel sem készült róla.

Megjelenése, életmódja[szerkesztés]

Teste 1,5 m hosszú, tömege ennek megfelelően 40-50 kg körül mozog. Különleges jellegzetessége derékszögben hajló háta és előre nyújtott keze, melyen a szimbionta baktériumok hordái telepedtek meg. Gyakori kísérőjelensége az embertelen bűz, cigaretta és alkoholszag.

A Derékszögű Néni a gyakorlatban tipikus lejmoló; megtámad gyakorlatilag mindent, ami az útjába kerül, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, rovar, kisemlős, Mikulás, szarvas méretű zsákmány vagy BTK-s diáklány, ezen felül a dögöt sem veti meg. E támadások során gyakorta keveredik összecsapásba más lejmolófajokkal, s bár saját területét agresszívan védelmezi, más lejmoló fajok territóriumába nem hatol be.

Jelenléte elsősorban a melegebb hónapokban figyelhető meg, a nyári nap sugarai azonban néha napokra távol tartják fő vadászterületétől, ezért sok kutató feltételez rokonságot vámpírokkal, ügyvédekkel és egyéb vérszívókkal.

Természetes ellensége gyakorlatilag nincs: egyedül a karakán egyetemista tesitanár tanonc fiúktól és feltűnő taréjt viselő punkoktól tartja távol magát, melyek időnként zsákmányállatuknak tekintik, s agresszívan lépnek fel vele szemben, a tényleges összeütközés azonban ritka, és a gyengébb példányokkal szemben gyakorta maga a Derékszögű Néni lép fel támadólag.

A Derékszögű Néni bármely napszakban aktív lehet, de rendszerint a délelőtti és koradélutáni órákban vadászik, a nap többi részét ismeretlen helyen tölti. Kisebb-nagyobb dolgának ezen időszak alatt gyakorta kapar sekély mélyedést valamely szobor lábánál, s más fajok jelenlététől nem zavartatja magát.

A Derékszögű Nénikre jellemző a territoriális viselkedés. Alapvetően magányos állatok, de a bő táplálékforrásoknál (mint az Aradi tér) a kutatók szerint nem kizárt, hogy többen is összegyűlhetnek. Ilyenkor megfigyelhetőek az egyedi erőn alapuló dominancia-viszonyok. A legerősebbek a legmagasabb rangúak, és a legagresszívabbak, társaikat igyekeznek elűzni a táplálékforrás közeléből.

A téli nyugalmi időszak a kemény hidegek beálltával kezdődik, és a helyi viszonyoknak megfelelő ideig tart (a melegebb vidékeken el is maradhat). A nyugalomra vonuló Derékszögű Néni a talált rejtekhelyre (leginkább nagy elmegyógyintézetek, vagy kórházak üres ágyaiba) száraz növényekből bealmol magának. Nem ritkán több, egymást követő évben ugyanazt az odút használja. A nyugalmi időszakban nem hibernálódik, és gyakran felébred, ilyenkor időszakosan újabb portyákra indulhat. Télen testsúlya jelentősen (akár a negyedével is) csökken, ezért tavasszal igyekeznek mielőbb regenerálódni.

Szaporodás[szerkesztés]

A Derékszögű Néniknek eddig csak nőstényeit figyelték meg, ezen okból szaporodásuknak pontos mikéntje nem ismert, ellenben lehet, hogy a Hegyesszögű Bácsikkal párzanak. Állandó jelenlétük és nagy hasonlóságuk a szűznemzést valószínűsíti, ám kis egyedszámuk és egyedsűrűségük valószínűvé teszi a fent említett Hegyesszögű Bácsikkal történő párzást. Erre utal a gyerekekkel szemben tanusított agresszív viselkedése.

Alfajai[szerkesztés]

A Derékszögű Néninek eddig semmiféle alfaja nem ismert, ám nem kizárható, hogy valamennyi olyan városban, ahol előfordul, élőhelyéhez alkalmazkodott formában van jelen.