Blériot

Az Unciklopédiából
„Csak ha tudjuk, hogy miért gyalogmadár a tyúk, akkor értjük meg, hogy miért ura a sas, az albatrosz, a gólya, a fecske a levegőnek.”
~ Cholnoky Viktor ~ A Hét, 1909.


Blériot Lajos (1872. július 1. Cambrai, Franciaország – 1936. augusztus 2. Párizs); nem magyar származású nemmagyar, akit kortársai csak úgy emlegettek, mint a Repülő Ember.[1]

Blériot legendás bajuszával, ami a vízszintes vezérsík őse.

Egy Blériot nevű fantaszta akadt,
Géppel repül a nap tüze alatt.
Megesik, hogy leesik.
Én nem értem, ebben mi a sikk!?
~ ódon slágerszöveg

Élete[szerkesztés]

Gyermekkor[szerkesztés]

A kis Blériot-t már egészen kicsi korában lenyűgözte a repülés. A házuktól nem messze húzódott egy elaknásított katonai gyakorlótér, így naponta látott repülő embereket, akik főként a közelben gombászó, taposóaknára lépett öreg anyókák köréből kerültek ki. Lenyűgözte a látvány, és a repülés lassan, de biztosan a rögeszméjévé vált. Nyolcadik születésnapjára trambulint kért, ezzel érte el első távolsági csúcsát: teljes három és fél métert repült, mielőtt sajnálatos módon becsapódott volna egy éppen arra elhaladó katonai jármű oldalába, de a kudarc nem törte le hősünket.[2]

Lonard daNinci műveinek avatott olvasója lett, és alig egy évvel később létrehozta annak madárszárnyú repülő masináját. Egy verőfényes nyári napon felmászott házuk tetejére, magára vette a madárszárnyakat, majd a szélkakast lerúgva elrugaszkodott a szülői ház tetőzetéről. Ezúttal közel hetven métert repült, mielőtt egy túlbuzgó vadász ragadozómadárnak nem nézte, és többször vállon nem lőtte. Miután kiszedték belőle a golyókat, figyelme a robbanó motorok felé fordult.

Ifjúkor[szerkesztés]

Blériot ifjúkorában valószínűleg fiatal volt. Később már nem. Erről kellene szóljon a következő bekezdés.

Kor[szerkesztés]

Nem szól.

A monoplán[szerkesztés]

Monoplane parasol.svg

A monoplán nem más, mint az egyszárnyú repülőgép.

A biplán pedig a kétszárnyú. A triplán: háromszárnyú. Tovább nem tudunk számolni, ezért a többit egyszerűen multiplánnak nevezzük. (Vagy multiplexnek, ha plexiből készül).

Blériot sem tudott számolni. Híres repülőgépe ezért – amit sajátkezűleg épített – egyszárnyú volt.

Bal.

Hogy a fenébe repülte át vele a csatornát, ezt máig sem érti senki.

A csatornarepülés[szerkesztés]

Ideidézet:
Louis Blériot (1872–1937), a zseniális francia repülőkonstrüktőr és pilóta 1909-ben elsőként repülte át a La Manche csatornát. Még abban az évben a magyar repülés úttörői meghívták egy budapesti bemutatóra, amelynek októberben eleget is tett.
...
A sikeres demonstráció után Bukarestből is meghívás érkezett, amelyet a sikere csúcsán lévő francia mérnök örömmel el is fogadott.
...
A bukaresti légiparádé sajnálatos kudarcba fulladt.
A román fővárosban ugyanis minden balul ütött ki. Károly király, aki nagy barátja volt a motoroknak és az autóknak, megbetegedett és távol maradt. A királyné azonban jelen volt a nagy hírveréssel beharangozott demonstráción. Csakhogy Blériot egy váratlan műszaki hiba miatt fel sem tudott szállni. Talán ez volt a szerencséje, így a katasztrófa nem a levegőben történt. Gépének motorja a propeller megforgatásakor valamilyen műszaki hiba miatt valósággal felrobbant, egy szilánk súlyosan megsebesítette a közelben lévő Pascu mérnököt. A nézők között pánik tört ki, többen elmenekültek a helyszínről, ahová az aviatikus még meg se érkezett, hiszen a motor bemelegítését rendszerint segédjei végezték el.
A folytatás még kompromittálóbb volt a francia mérnök számára. Kínos magyarázkodását nemigen fogadták el a bemutatóra tetemes összeget fizető bukarestiek. Kifütyülték, sőt visszakövetelték a pénzüket.

Aztánkor[szerkesztés]

Aztán egész hátralévő életében ünnepeltette magát. Így hát gazdag repülőgépgyáros lett belőle. Az első világháború alatt mintegy 10 000 repülőgépet adott el a francia államnak és szövetségeseinek.


  1. Ellentétben Anettkával.
  2. Eltekintve a lábától.