Beszólások

Az Unciklopédiából

Ki hogyan?

A szomszéd[szerkesztés]

  • Melyik volt, aki átdobta a kertembe azt a malomkövet?[1]

A kisgyermek[szerkesztés]

  • Kibelezlek!!!
  • Olyan tökéletlen gyümaci vagy, még a kezedet-lábadat se lehet kivenni.[2]
  • Te se tudsz mást kérdezni, minthogy Mi leszel ha nagy leszel!

A magyartanár[szerkesztés]

  • Melyikőtök volt az a félőrült, aki eltemette Polüneikészt?
  • Ki volt az a nem normális, aki kimozdította az idősíkokat?
  • Te szerencsétlen, miért törted át zúgva-bőgve a gátat?!
  • Olyan gebe vagy, hogy neked nem lenne büntetés, amit Tantalosz kapott.
  • Nem miattad nem pusztította volna el az Úr Ninivét, ha ott laktál volna.
  • Nincs rád szüksége a világnak.[3]

A matematikus/matematikatanár[szerkesztés]

  • Ne legyél már ilyen irracionális!
  • Olyat mondok, hogy konkáv függvényt ír majd le a szád!

A fizikatanár[szerkesztés]

  • Most aztán kiverted a biztosítékot!
  • Mindjárt megkeresem a támadáspontodat!
  • Úgy látom, hatékony tüzelőanyag lenne belőled.
  • Én már körbeutaztam a világot, te pedig mindvégig harmonikus rezgőmozgást végeztél otthonod és munkahelyed között.
  • A beszéded frekvenciája nem tartozik az emberi fül számára érzékelhető tartományba.
  • Végeztél te már fizikai munkát? Ja persze, mechanikai munkát.

A történelemtanár[szerkesztés]

  • Te ősember!
  • Olyan kövér vagy, hogy nem halnál bele a karóbahúzásba, mert nem sérülnének a létfontosságú szerveid.
  • Külföldön akarsz dolgozni? Mondd csak, te a soproni népszavazáson is Ausztria ellen szavaztál volna?

A kémiatanár[szerkesztés]

  • Ezzel a megjegyzéssel gerjesztett állapotba hoztál.
  • Hogy lehet, hogy egy ilyen csodálatos szervezet, amely képes szénhidrátokat lebontani, fehérjéket szintetizálni, a hétköznapokban ilyen balfék?
  • Olyan vagy, mint akit kilúgoztak.
  • Irreverzibilisen denaturálódtál.
  • Még elég messze vagy a nemesgázszerkezettől.
Láb.gif Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.
  1. A 19. századi magyar irodalom szenvedélyesen visszatérő eleme a kődobálás. János vitéz az óriáskirályt öli meg, Toldi a testvére szolgáját.
  2. Aki nem érti, keressen rá a "gyümaci" kifejezésre! Nem fogja megbánni!
  3. Ha nem tudsz mást, mint eldalolni saját fájdalmad s örömed.