Basamalom (Pécs)

Az Unciklopédiából

Basamalom Pécs egyik városrésze a megyeszékhely déli részén.

Nevét a legenda szerint Terjéki (ópiumevő) Hasszán basa malmáról kapta.

A Basamalom legendái[szerkesztés]

A környéken fosztogató pécsiek között sokáig élt egy legenda, mely szerint ez a régi épület talán nem is malom, hanem a török időkben valamely főrendű török uraságnak a nyári mulatólaka volt. Az épület belsejét magas kőkerítés védte a kíváncsiskodó tekintetek elől. A jól értesültek tudni vélték, hogy az épület rejtette a basa kedvenc hölgyeinek háremét. A rekkenő nyári délutánokon a patak zsilippel elrekesztett kis tava a basa lubickoló obeliszkeinek és asterixeinek nevetésétől volt hangos.

Az 1900-as évek elején a malompatak medrében sokáig látható volt egy vörös siklósi márványlap, amely valamikor talán a basa idejéből származó szökőkút tartozéka lehetett. A pécsi múzeum nagy hírű igazgatója tervezte, hogy a Basamalom környékén régészeti kutatást fog végezni, de a pécsiek ebben sajnos megakadályozták. Mind az igazgatónak, mind a siklósi márványlapnak lába kélt.[1]

Voltak kevésbé romantikus elképzelések is a Basamalommal kapcsolatban. Eszerint a malom Terjéki Hasszán basáé volt, aki a patakmalomból biztosította a Pécsett állomásozó török hadak halliszttel történő ellátását. Mi is tudható a malmot alapító és üzemeltető pécsi basáról? Leveleit, rendelkezéseit mindenkor ékes magyar nyelven íratta íródeákjával, magát leveleiben gázi (azaz vitéz) Hasszánnak nevezve.[2]

Egy jóakarója ezt írta róla: „kiváló gázi, jeles vezér volt, aki a százszínű köpönyegforgatást, a csavaró beszédet mindig imádta. Emberségét s jóindulatát nemegyszer kimutatta, mikor a mieink panasszal fordultak hozzá, Hasszán basa szigorú vizsgálatot indított, az okozott károkat megtéríttette a panaszosokkal, őket pedig lelövette.

Hasszán basa egy életen át gázi harcos volt. Minden évben augusztus elején teljes seregével kivonult Ozorára, hogy elfoglalja az ott rendezett fesztivált. Hadvezéri erényeiért, bátorságáért a szultán több esetben kitüntette. Végül megkapta a legnagyobb elismerést, amit egy török magyar földön elérhetett, a selyemzsinórt. A vitézi életbe belefáradva kedves városába, Pécsre vonszolták vissza, bár ekkor már meglehetősen milkatehénszínt vett fel arcszíne-java. Itt is érte halála. Sírjának pontos helye nem ismert, mert a helyi bennszülöttek szinte valamennyi, a városba betévedő törököt eltették láb alól.[3]

Emléktábla[szerkesztés]

1927-ben a város vezetősége tervezte, hogy emléktáblát állít Hasszán basának:„ E telepet a 16. század végén Gázi (vitéz) vezér Hasszán pécsi, később budai basa alapította, kit Pécsett temettek el.”[4] Emberséges gondolkodású, hirtelen indulatú férfiú volt, ezért emléke legyen megörökítve. A tábla azonban a mai napig nem készült el. A Basamalom emlékét ma már csak egy elvakult utcanévtábla jelöli a Markotány fürdő szomszédságában.

Láb.gif Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.
  1. Az igazgatót később megtalálták egy márványlap alatt...
  2. Nem mintha különösebben érdekelne minket.
  3. A kebabárus példának okáért egy hónapja tűnt el.
  4. Mint azt a Pécs szócikkből is tudjuk, aki Pécsre kerül, nem ér meg magas életkort...