Balassi Bálint

Az Unciklopédiából
Balassi Bálint
(1554—1594)
(házidolgozat; lopott) [1]


Balassi Bálint nevét régebben Balassa Bálintnak mondták; voltak, akik úgy vélték hogy tulajdonképpen Balázsinak kell kimondani ezt a régi családnevet; ő maga különbözőképpen írta saját nevét; a híres família különböző tagjait is hol Balassiként, hol Balassaként említik a kortársak is, az utókor is. Lehetséges, hogy a kiejtés az idők folyamán módosult, de a család mindig ugyanaz volt: erőszakos önző, köpönyegforgató nagyurak egymásra következő nemzedékei.

Balassi Bálint, költő és rablólovag

Okosak voltak, szerették a műveltséget, életüket kockáztatták a harácsolásért, várakat, birtokokat, asszonyokat gyűjtöttek, cseréltek, raboltak. Sajátos keveréke volt ez a család a középkori rablólovagnak és a reneszánsz kalandornak: jellegzetes képlet XVI. századunk vérgőzös történetében.

A költő nagybátyja, a hírhedett Balassi Menyhárt a kor közismerten legjellemtelenebb embere volt, aki Ferdinánd és János királyok között, katolikusok és protestánsok között rendszeresen folytatott árulásaival több vármegyényi birtokot szedett össze.

Unokaöccse hazulról hozta a féktelenséget is, a műveltség szeretetét is: egész élete erőszakoskodások és szerelmi kalandok szakadatlan sorozata, miközben korának egyik legműveltebb férfia, kilenc nyelven ír, olvas, beszél; miközben áhítatosan vallásos, aki gyötrődve bánja bűneit, de eszében sincs bűneivel felhagyni.

Híres táncos a mulatságokon, híres vitéz a csatatereken — és nemcsak híres költő, hanem olyan lángelme, aki költészetével egyenest a világszínvonal legmagasabb régióiba emelkedik.

Ő az első mindenestül európai magyar költő: Ronsard kortársa, és semmivel sincs Ronsard mögött. Mintha a semmiből teremtette volna meg a színpompás magyar költészetet. S élt mindössze negyven évet: 1554-tól 1594-ig, amikor Esztergom alatt, a török elleni csatában vitézi halállal lépett túl a földi életen, amelynek nemcsak élni tudta örömét és bánatát, hanem évszázadokat kiálló költői erővel ki is fejezte.

Természetesen ő sem a semmiből teremtett. Egy történelmi órával előtte már felemelkedett az európai magas szintre a hazai latin nyelvű humanista költészet, élén Janus Pannoniusszal.

A kortársakban megvolt az igény a maguk korának és eszméinek költői kifejezésére, ha nem is jutottak túl a krónikás strófákon. Tinódinak fontosabb volt a ténybeli hitelesség, mint a művészi formálás — művei mai szóval élve inkább riportok, mintsem epikus látomások.

Ilosvainak fontosabb volt a fordulatos kaland, mint az emberi hitelesség; ő a bűnügyi regényírók elődje. Létük azonban bizonyítja, hogy volt közönségigény a költészetre.

És a szakadatlan nemzeti veszedelemben olyannyira előtérbe került a nemzettudat, hogy a humanisták latinsága is némiképpen háttérbe szorult az anyanyelv mögé.

Így volt ez egész Európában.

Ebben a XVI. században[2] bontakoztak ki a reneszánsz kultúra jegyében most már a nagy, nemzeti nyelvű irodalmak.

Balassi nemcsak a francia Ronsard kortársa, hanem az angol Spenseré, a lengyel Kochanowskié is. Balassival a magyar költészet egyidejű lett az európai költészet egészének élgárdájával.

A rendkívül művelt költő tanul is az egész világtól, és mert igazi nagy költő, senkinek nem lesz az utánzója.

A kor fél lábbal még a középkorban él, és Balassi ismeri a középkor lovagköltészetét is. Témavilága, akárcsak a lovagköltőké, világosan oszlik az akkor hagyományos három körre: vallásos, harci és szerelmes költészetre, vagy ahogy akkor mondották: istenes énekekre, vitézi énekekre és virágénekekre. Az élmény azonban már merőben újkori. Istenes énekeiben az áhítatos hinni akarás, a kétely, a lélek háborgása keveredik; egy nyughatatlan ember reménytelen vágya a benső nyugalomra.

Vitézi énekei egyrészt a férfias kalandokat eszményítik, másrészt a friss nemzettudatot fejezik ki, virágénekei pedig a középkortól elszakadt újkori ember életvágyát, életszeretetét fogalmazzák meg az érzelem széles skáláján.


Ez a dokumentum közbeszerzett lopott. Csak saját felelősségre nézd meg! Ha ezt már megtetted, számíthatsz az öt évig terjedő fegyházbüntetésedre! Mindent tudunk rólad: tudjuk az IP-det, a lakcímedet, kire szavaztál és azt is, mi a véleményed rólunk. Nem menekülsz ...
English language.png For those dimwits who don not speak Magyar (dimwits call it Hungarian, somehow): This document is stolen! You will regret this!

  1. A Wikipédia Homokozójából elemelve; mert ott folyton gereblyéznek.
  2. A másik XVI. századról meg nem tudunk semmit.


Bouncywikilogo.gif
Azok számára, akiket a Wikipédia lefizetett: a Wikipédiának van egy elég gyenge kis szócikke a(z) Balassi Bálint témáról.