Anyád tyúkja

Az Unciklopédiából

Írta és rendezte...[szerkesztés]

Petőfi Sándor. Vagy Petrovics? Mit tudom én! Ez a vers valahol Európában keletkezett. Pontosan ott.

A vers elemzése[szerkesztés]

Ez a vers egy agresszív, lekicsinylő vers. Gondoljunk csak a címére: „Anyád tyúkja”. Elég érdekes, hogy eredetileg Anyád egy tyúk lett volna a cím, csak akkoriban az nem számított illőnek.

„Ej, mi a kő? Tyúkanyó, kend.”

Sokat gondolkozott, hogy mi legyen a kezdés. Arra jutott, hogy egy kis ásványtani kérdés jól felcsigázza (felkövezi) a hallgatóságot. Szerepet játszott Petőfi asztronauta múltja is. Mindig próbált okoskodni: ő jobban tudja mi van az égben. Gondolta, hogy majd egy kicsit fényezi magát, hisz senki nem fogja neki (t)ételelesen bebizonyítani, hogy mi a kő. Majd ő! Petőfinek mindig mindenre volt magyarázata. Ő maga mondta, hogy a fejében sötétség van. A szikrák meg véletlenszerűen és öszefüggéstelenül gyulladnak ki. Ezután jön egy csúnya gondolat. A tyúkanyó, kend az pont olyan, mint napjaink magyar dalcíme: Micsoda nő ez a férfi. Ez egyértelmű rágalom, agresszió és lekicsinylés!

„A szobában lakik itt bent?”

Egyértelmű bizonyíték: Petőfi vak volt! Nem látta, hogy a nem a szobában, hanem a tyúkólban jár. Szegény tyúkok milyen rosszul érezhették magukat, amikor Petőfi bezavarta őket a nappaliba. Ezt ma nem tehetné meg. Ez állatkínzás. Petőfi egy köztörvényes bűnöző volt tehát.

„Lám, csak jó az Isten, jót ád,

Hogy fölvitte kend dolgát!”

Az biztos, hogy Isten jó, de pont a tyúknak vitte volna fel a dolgát?! Na és melyik dolgát? Tegyük fel, hogy az egyiket (ne, inkább a másikat). De, hova tette fel akkor? A következő versrészlet választ ad erre.

„Itt szaladgál föl és alá,

Még a ládára is fölszáll...”

Nyilván a láda mellett volt egy szekrény. Szerencsétlen tyúk meg próbálta elérni és levenni onnan. Petőfi ebből látható, hogy értelmi fogyatékos volt. Felrakja szegény tyúknak a dolgát a szekrény tetejére, amit később Istennek tulajdonít és elvárja, hogy a kis tyúk magától lehozza. Utána meg ezt írja:

„Eszébe jut, kotkodácsol

S nem verik ki a szobából.
Dehogy verik, dehogy verik!
Mint a galambot etetik.”

Persze, hogyne kotkodácsolna. Segélykérő hívásokat ad le: segítsetek, ez az őrült nem hagy békén. Miért nem verik ki a szobából? Azért, mert Petőfi béna és nem tudja kidobni. Szörnyű fogalmazásbeli hibát követ el aztán Petőfi, amikor kétszer egymás után szóismétlésbe esik: Dehogy verik, dehogy verik. Lehetett volna annyi esze, hogy ha már beleszaladt a dehogyba mégegyszer, legalább a veriket ne tette volna hozzá. A betegápolója ekkor ér oda és együtt etetik a tyúkot. Na, de mivel!

„Válogat a kendermagban

A kiskirály sem él jobban.”

Hát igen. Petőfi drogozott, és erre kényszerítette a tyúkot is. Verseiből annyi pénz gyűlt össze, hogy még a drogbáróknál is jobban éltek. Ezért mondta ezt a tyúknak. Még egy ok arra, hogy Petőfi bűnöző volt.

„Ezért aztán, tyúkanyókám

Jól megbecsülje kend magát,
Iparkodjék, ne legyen ám
Tojás szűkében az anyám.”

Ez egy alávaló dolog. Megfenyegeti tyúkanyónkat: Ha nem tojik (mintha az olyan egyszerű lenne), akkor még nagyobb kínzásokon kell átesnie. Biztosra mehetünk mostmár: Petőfi bűnöző.

„Morzsa kutyánk hegyezd füled,

Hadd beszélek mostan veled,
Régi cseléd vagy a háznál,
Mindig emberül szolgáltál.
Ezután is jó légy, Morzsa,
Kedvet ne kapj a tyúkhúsra,
Élj a tyúkkal barátságban
Anyám egyetlen jószága.”

Petőfi itt a betegápolójához beszél. Ezt onnan láthatjuk, hogy azt mondja róla, hogy emberként szolgál. Mivel az vers írásakor senki más ember nem volt vele, ezért csak neki mondhatta. A betegápolót ez a drogvállalat rabszolgaként dolgoztatta, és még ételt sem akart adni neki.

Ez a vers teljes és hivatalos (félre)értelmezése.

Hivatalos közlemény[szerkesztés]

  1. Ez az irat már a történelmi személyek bíróságának irodalmi kínzásokkal foglalkozó osztályán van. Ítálethirdetés 2049-ben Segesvárnál várható.
  2. A fenti szöveget még véletlenül se vedd komolyan, elég, ha elhiszed.