Akhilleusz

Az Unciklopédiából
Bouncywikilogo.gif
Azok számára, akiket a Wikipédia lefizetett: a Wikipédiának van egy elég gyenge kis szócikke a(z) Akhilleusz témáról.

Akhilleusz (álmagyaroknak Achilles) egy igen sarkított szereplő Homérosz Iliász című eposzában, amelynek egyetlen érdeme, hogy az első európai irodalmi "alkotás", ráadásul írott is.

Testi adottságok[szerkesztés]

Akhilleusz egy vérbeli alfa-hím, "gyorslábú", "fényes", "isteni hős". Még meztelen szelfit is készít(tet)ett magáról. Sarkát az apjától, többi testrészét az anyjától örökölte. Voldemortra is emlékeztet kisebb mértékben: apja halandó, anyja istennő volt. Apja király, de hát ebben az időben mindenki király volt. Köztük Pénelopé mind a 108 kérője. Van egy szép pajzsa, amelyen minden létező élőlény domborműve elfért.

Személyiség[szerkesztés]

Akhilleuszt mindenki áldja legendás hőstetteiért, ám a valóság ennél árnyaltabb. Isteni hősünk ugyanis egy szadista, barbár, szexista, fajgyűlölő, ártatlanokat megölő gyilkológép. Aki egy mükénéi katonát - katonához méltóan - leszúr, az maga az ördög. Ezzel szemben Akhilleusz, aki trójai csecsemőket mészárol, hős. Legnagyobb hőstette egy vérbosszú. Megölte Hektórt, aki vele ellentétben igazi, hazafi hős volt, és méltóvá tette volna Tróját a háborús győzelemre. Ezt követően a kegyeletet tisztelő Akhilleusz kutyákat etetett Hektór húsával, a városon át húzta egy szekér után a hullát, és mi ezt istenítjük! De természetesen mindez meg se történt, hisz ezután következett második legnagyobb hőstette, hogy a síró apa kérésére hajlandó volt őnagysága abbahagyni a holttesttel való játékot! Milyen nagylelkű!

Akhilleusz önző. Nem érdekli sem a hazája, sem a becsülete, csak a saját önérzete és büszkesége hajtja minden cselekedetét. Egy igen intelligens konfliktusa után, amelyben a nőket zsákmányrésznek nevezik, úgy döntött, hogy ő megsértődik, és lesz, ami lesz. Achilles azonban rendkívül ostoba, nem egy kiművelt emberfő. A tanulást hírből sem ismeri, számára kizárólag az agresszió és a hatalomgyakorlás jelent örömöt. Konfliktuskezelése a kellemetlen híreket közlő személy megölését jelenti (aki egyébként semmiről se tehet). Állítólag bensőséges kapcsolata van édesanyjával, de inkább csak hadianyag-kölcsönzőnek használja.

Élete[szerkesztés]

Mint már említettük, ebben az időben mindenki király vagy egy királyi család tagja volt, a többiek a Kovács Jánosok, akik senkit sem érdekelnek. Születése után anyja a Nők Lapjában olvasott módszerrel megadta neki a halhatatlanságot. Mivel nem egy tudományos fórumon látta a metódust, hiba csúszott a dologba: elfelejtette egy bizonyos testrészét megmártóztatni. Szerencsére. Különben még mindig irtaná az emberiséget, ezzel hozzájárulva a szörnyezetvédelemhez.

Jelentős fordulópont összezördülése Agamemnónnal, aki meglepő módon király volt. Volt egy Briszéisz nevű lány, akibe Akhilleusz távolról sem volt szerelmes, magára volt büszke, hogy megszerezte. Agamemnónnak is volt egy "zsákmánya" (egyébként felesége is, aki megcsalta, majd megölte, ezt követően lányuk megölte az anyját), úgy hívták, Khrüszéisz. Mikor Agamemnón szakított Khrüszéisszel, Briszéiszt zsákmányolta. Mindenki érzelmei fontosak voltak a vitában, csak Briszéisznek nem. Ez azonban elég volt arra, hogy Akhilleusz jól megsértődjön és mindenkit utáljon, meg őt is utálja mindenki.

Volt Akhilleusznak egy "barátja", akiről egészen addig nem hallunk semmit, amíg meg nem hal. Ekkor aztán előbújik Sarkiból a vadállat, megöl 12 ártatlan lányt a Hektórral való párbajra való felkészülés jegyében, torkonszúrja Hektórt, majd megöl 12 ártatlan fiút is, mert hát csak úgy. Miután a fent leírt nemes gesztust megtette, Hektór női-szoknyavitéz öccse öli meg. Neki az se számít, mert nem meghal, hanem még elkezd egy jobb életet élni egy olyan nővel (Heléna), akinek férje és egy harmadik szeretője is van. Erkölcsös!

Emlékezete[szerkesztés]

Amit Homérosz az Iliászban fekete-fehéren kimondott, azt az utókor elmosta, szépítette (eufemizmus), hőssé emelte. Ma az irodai lomkönyvekben ő a férfiasság, a határozottság, a nemes szeretet képviselője.