Ady Endre

Az Unciklopédiából
Szuros tekintet.jpg

Ady Endre magyar költő, a halál rokona, Góg és Demagóg fia. Saját bevallása szerint a Gangesz partjáról jött, (hol álmodozott déli verőn), s nem rokona senkinek, pedig Body Endre ikertestvére. Szeret fekete zongorán játszani, és sírni.

Egyik legismertebb verse az Új Vizeken járok, amelyet Jézussal írt közösen.

Élete[szerkesztés]

Szüleivel rossz viszonya volt, így több helyen letagadta őket.[1] 19 évesen már egy híján húsz volt. További életéről sokat tudni.[2] 1919-ben halt meg egy szanatóriumban, mert bezárták[3]. Ezután szellemét megidézték Szváziföld lakosai, majd pedig megették. A megrázó eseményről 2009-ben dokumentumfilm készült: "Adyde a lábát" címmel.

Kötelei[szerkesztés]

  • Vér és aranyér (1907, megjelent az Orvosi Hetilapban)
  • Szeretném, ha szeretnének (1909, verses pamflet a Népjóléti Minisztérium rendelete ellen, ami elrendelte az összes budapesti bordélyház azonnali hatállyal történő bezárását)
  • Ki látott engem (1914, kiadja a Vakok Intézete)
  • A Halottak élén (1918, zombi-apokalipszis témájú verses kalandregény)
  • Ennek a szanatóriumnak nincs kijárata (írta 1919-ben, pár nappal a halála előtt)
Egy indokolatlan kislány

Kötelészete[szerkesztés]

„Törjön százegyszer százszor-tört varázs:
Jézusmária mekkora egy darázs.
Ha hitted, hogy még mindig tartalak
Szedd le rólam, vagy elszalad.”

(Részlet Ady Mi a fene ez c. verséből)


„Új rablói vannak a Nyárnak,
A rendőrség már keresi őket
Horváth Sándor rendőraltábornagy s. k.”


Ady verseiben továbbá sokszor megjelenik a szalonna-motívum:

Az én apám

1.

„Az én apám bús, szegény szalonna,
De ha nem nézné a fiát,
Megállítná ezt a nagy, Földi
Saroltát.

2.

„Bolond hangszer: sír, nyerit és szalonna.
Szalonna, szalonna,
szalonna.

Azok az izék, hogyishívják... jegyzetek[szerkesztés]

  1. "Sem utódja, sem boldog őse... nem vagyok senkinek".
  2. De ennél érdekesebb, hogy brit tudósok bebizonyították, hogy 2+2 az négy
  3. Finom utalás a Lipótmezőre.