A sí, mint küzdősport
Kevesek által ismert, hogy a sí eredetileg hegyi küzdősportként jött létre[1][2], s bár azóta sokat szelídült, még ma is komoly pusztítást tud elérni egy-egy gyakorlottabb példány.
A sportág története[szerkesztés]
Maga a sí kifejezés norvégül kettéhasadt deszkát jelent, ami arra utal, hogy az első síelőknek még eszük ágában sem volt egy-egy vékony lécet a lábaikra szíjazni, hanem egy jóval szélesebb deszkán próbálták meg a hegyről való lejutást.
Az egy Kína egy deszka doktrína azonban nem hozta meg a kívánt eredményt, és mivel a gyakori sziklafalnak csapódások következtében a ritka és igencsak értékes sídeszkák gyakorta kettétörtek, felmerült az igény, hogy legalább ezeket mentsék meg.[3]
Első lépésként eleve két, keskenyebb lécet kezdtek el használni.
A következő fázist a szíjak bevezetése jelentette, mert a bakancs szurokkal való rögzítése okozott némi nehézséget a sílécek gyors eltávolítása terén.[4][5][6]
A szíjakkal és csatokkal való rögzítési módot igen találóan kötésnek nevezték el vicces kedvű eleink. [7][8]
A következő nagy találmány a síbotok feltalálása volt. A síbotokra azért volt szükség, mert előttük csak két megállási mód létezett:
- Sziklafal
- Fenyőfa
A sí és a küzdősportok[szerkesztés]
A sízés tényleg békés célú tevékenységnek indult, így a havas vidékeken való gyors átkelés, szállítás, vagy a farkasok[9] elől való menekülés.
A lesiklás közben történt ugrásszerű népességfogyatkozás azonban hamar ráébresztette a síelőket, hogy itt sokkal többről van szó, mint egyszerű testmozgásról. Egy kellő sebességre felgyorsult síelő gyakorlatilag bármit, és bárkit képes elsöpörni az útjából. [10]
Fontosabb alapmozdulatok és gyakorlatok[11][szerkesztés]
|
Hogyan csináld? Ez a szócikk része az Unciklopédia Csináld magad! sorozatának. Nézd meg a többi tanácsunkat is! Nem fogod megbánni! |
- Éhes krokodil lecsapni készül
- A legelső mozdulat, amit minden síelő megtanul. Lényege a hegyi melegedő teraszán történő felállás. Ragadjuk meg mindkét kézzel az asztalunkat, amelynél teáztunk, és hajtsuk magunkat a pálya felé. Amint siklani kezdünk, megcsúszunk, és ösztönösen a fejünk fölé és mögé lendítjük a kezünkben tartott sisakunkat. Ezzel az egyszerű mozdulattal[12] meglepően sok pincért lehet hókon csapni, és végleg kivonni a (kereskedelmi) forgalomból.
- Darumadár szárnyra kél
- Ha arcunk elé rántottuk a bukósisakot[13] a közelünkben mozgók kezéből kitéphetünk egy-egy síbotot, a rántástól elesettek szenvedéseinek pedig egy jól irányzott síbotszúrással rögtön véget is vethetünk.[14]
- Ágaskodó kos
- A síbotokat hónunk alá szorítva fejünket szegezzük előre. Nincs az a síedző, akit ilyen módon oldalba csapva megúszná többszörös bordatörés nélkül. A sikeres ütközés után arra azért szánjunk egy kis időt, hogy lerázzuk azokat a kisiskolásokat, akiket közvetlenül az edzőjük elintézése előtt gázoltunk le, mert a síléceink alá szorulva igen kedvezőtlenül hathatnak azok csúszási jellemzőire.[15]
- A tenger szétválasztása
- Haladóbbak nagyobb csoportok lehengerlésével, de legalábbis két csoportra[16] osztásával is megpróbálkozhatnak. Síbotjainkat magunk elé rántva célozzuk meg a csoportosulás közepét. A többi már csak a szerencse dolga, akár a sebesültet ellátó hegyimentős, akár az őket körbeálló bámészkodókat kapjuk telibe.
- Keresztbe kaszálás
- Ha elvesztettük egyensúlyunkat, ne essünk pánikba. Rántsuk magunk elé síléces lábainkat, és keresztezzük őket a levegőben, így elegendő felülethez jutunk ahhoz, hogy bárkit térdhajlaton kapva lekuglizzunk, akit az utunkba vetett a balszerencse.
- Majomfogás
- Továbbra is lefelé csúszók megállási módszere, ha már mindkét síbotunkat beletörtük a mellettünk elsuhanókba. Célozzunk meg valakit magunk előtt, aki olyan magas, hogy a terpesze alatt átférnénk. Ha nem lenne rajtunk síléc.... A kellő pillanatban a síléc hegyét felfelé rántva a célszemély azonnal összegörnyed és fékezési akadályt képez.
- Lavina
- Elsősorban elkeseredett japán síturisták által alkalmazott, rendkívül hatékony mozdulatsor. A lavina elvégzése nagy erőfeszítést, és komoly koncentrációt igényel, mert még a legprofibb harcosok is csak egyszer-kétszer tudják végrehajtani életükben.
- Mint a síben annyi minden, ez a gyakorlat sem ártó szándékkal fejlődött ki. Egyetlen célja volt csak: a hegy tetején sóvárgó jódlizenész[17] a lehető leggyorsabban hazajuthasson.
- Az idők során azonban bebizonyosodott, hogy egy-egy lavinával akár egyszerre több síparadicsomot is kiiktathatunk a (gazdasági) túlélésért való küzdelemből.
- A gyakorlat két részből áll: először nagy fáradsággal fel kell küzdenünk magunkat a sípálya feletti hegy legmagasabb pontjára. [18]A második rész sokkal könnyebb: dobbantsunk tizenötször a havon.
Síugrás[szerkesztés]
A síugrásban eredetileg engedélyezték a síbotok használatát, de miután több versenyen is a sísánc két oldalán figyelő pályabírók torkában landolt a lendületet vevő ugró síbotja, hamar betiltották. A síugró így saját testét használja fegyverként. A nézők közé csapódva igen hatékonynak tud bizonyulni.
Szabad stílus[szerkesztés]
A síelőt nem köti semmilyen szabály, a gravitációt leszámítva.
Nordic walking[szerkesztés]
A norvég sífutásból kialakult küzdőforma. Előnye, hogy sílécek nélkül, azaz télen-nyáron egyaránt alkalmazható. Az alapmozdulatok a síbotforgatásra vezethetők vissza, mindössze azt kell szem előtt tartanunk, hogy a síléceket ezúttal nem használhatjuk, lévén, hogy nincsenek.
Sílövészet[szerkesztés]
Szintén az olimpiai sífutásból eredeztethető. Annyian alkalmaztak tiltott eszközöket a riválisok számának megritkítására , hogy az Olimpiai Bizottság végül hivatalosan is jóváhagyta a fegyverhasználatot.[19]
Sílift[szerkesztés]
A sílift ideális a légitámadáshoz. A lehetőségek szinte határtalanok, le/kivetődhetünk magunk, használhatjuk utastársainkat kidobható bombaként, lekaszálhatjuk síléceinkkel az alant felfelé bámészkodókat.
 Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.
|
- ↑ A bajorok és a svájciak jetik ellen vívott háborújának egyik fontos fegyverneme volt.
- ↑ Felvetődhet bennünk , ugyan hol látunk mi az Alpokban jetit? Hát ez az. A bajorok győztek...
- ↑ A visszavonhatatlanul falra kenődött norvégok esetében ez eléggé hamvába holt ötletnek tűnt.
- ↑ Példának okáért a norvég feleségek nem voltak túlzottan begerjedve attól a látványtól, amikor fickós férjük hanyatt vágta magát a hitvesi ágyon.
- ↑ ...a sílécekkel leverve a szarufára száradni kiakasztott hódokat.
- ↑ A hódok véleményét e kérdésben ugyan nem ismerjük, de erősen valószínűsíthető, hogy egy több napja kilógatott hód meglehetősen passzív érdeklődést mutat a körülötte élő világ történései iránt.
- ↑ Valójában gipszkötésnek nevezték, csak azóta valahogy lemaradt a gipsz. Kellett a lábakra.
- ↑ Kellett a lábakra.
- ↑ A farkas majdnem olyan, mint a vérfarkas, csak nem hajt rá az emos csajokra.
- ↑ Talán a Tatjanakatjaepöetl hegyet kivéve.
- ↑ Többé-kevésbé elkövetési sorrendben.
- ↑ Pontosabban a sisakkal.
- ↑ Pár sötétségben eltöltött másodperc után nyakunkon megpörgethetjük, hogy ne a sisak tarkójába nézzünk, mert bár kevésbe ijesztő látvány, mintha látnánk a felénk száguldó terepakadályokat, azért ez így mégsem az igazi.
- ↑ A lényeg, hogy legyen valami, amibe a botot stabilan belevágva előre mozdulhatunk.
- ↑ Meg aztán ki bírná sokáig hallgatni azt a fejhangú visítást.
- ↑ Harcban elesett sérültek és sikoltva menekülők.
- ↑ Csúszok haza, bébiiiííííí!!!
- ↑ A dolgot jelentősen nehezítheti, ha az előző gyakorlatokat pontatlanul végeztük el, és hagytunk a melegedő terasza és magunk között dühös túlélőket.
- ↑ Ami nem túl meglepő, elvégre töltött puskacsővel a füle mellett az ember hajlamos nagyvonalúan értelmezni a szabályzatot.