101 bizalmat ébresztő mondat
Az Unciklopédiából
„Okos ember önmagában sem bízik. A hülye ezt magától is tudja.”
[szerkesztés] Bevezető
Vásárolgatunk, ebédelünk, boldogan fizetünk, aztán jön egy mondat, ami bizonyos kételyeket ébreszt bennünk:
Jó helyen vettük ezt az izét?!
Nem volt piros kalapocska abban a gombalevesben?!
[szerkesztés] Bízhatsz bennünk!
- Elnézést, máris adom a számlát, csak lefagyott a számítógépünk.[1]
- Hupsz...
- Csak egy kicsit lett rövidebb, mint ahogy gondolta.[2][3]
- Hová lett az olló?[4][5]
- Igazán sajnáljuk, de...[6]
- Amint lesz rendesen fizető munkám, ígérem, visszafizetem.
- Drágám, hová lett az a nagy konyhakés, amit a gyerek elől dugtunk el?[7]
- Jenő, hogy lehet ezt az izét kikapcsolni?[8][9]
- Befejezte már a vacsorát? A Köjálosok most hívtak, hogy csomagoljuk be azt a keveset, ami megmaradt a kedves vendég tányérján.
- A feleségem szállítja ki a pizzát.
- Ne aggódjon, végeztem már hasonló műtéti beavatkozást. Igaz, hogy húsz évvel ezelőtt, még egyetemista koromban.[10]
- Mitől homályos a sósav a kádban?
Ez a lap sajnos még nagyon rövid („csonk”), vagy zagyva, morbid, humortalan. Segíts te is, hogy igazi humor lehessen belőle!
- ↑ Számítástechnikai szaküzletben...
- ↑ Fodrásznál.
- ↑ Andrológusnál...
- ↑ ... kérdi az orvos a nővért műtét után.
- ↑ Kő, papír, olló: Ha a kő kiszedése után eltűnik az olló, sok lesz a papírmunka...
- ↑ Hát az ilyen mondatkezdés már alapból nem jelent jót...
- ↑ ...és lám-lám, a gyerek ott játszik vele a szobában.
- ↑ Bármilyen műszaki kereskedésben.
- ↑ Jenő, hagyjuk! Hol a poroltó?!
- ↑ Akkor is egy több napos hullán.

