Úttörő
Mint a mókus fenn a fán,
Az úttörő oly vidám,
Ajkáról ki sem fogy a nóta.
~ Best of Communism
Az elnyomó Kádár-rendszerben minden 10-14 éves gyermek köteles volt ingyen dolgozni heti 10 órát a pártállam részére.
Ez az ingyenes munka általában nehéz fizikai munka volt, leginkább az aszfalt puszta kézzel való feltörését jelentette. Innen ered a gyermekrabszolgák úttörő elnevezése.
A nehéz útfeltörő munkát a gyermekrabszolgák állandó dobszó mellett végezték, amit a kisdobosok szolgáltattak.
Tartalomjegyzék
Az úttörők alfajai[szerkesztés]
- Kisdobos: Könnyen felismerhető volt kék nyakkendőjéről. Csak fiúk lehettek tagok. „Lány nem dobol” – jegyezte meg ezzel kapcsolatban egyszer Ringo Starr. Nagyon be volt rúgva.
- Valódi úttörő: Jellegzetes megkülönböztető jele a piros nyakkendő volt. Sokat mosva rózsaszínűvé vált, ezért csak lányok lehettek valódi úttörők.
- Úttörök: kamionjukat vesztett török vendégmunkások.
Cserkészek[szerkesztés]
Az úttörők visszaszorulásával komoly piaci űr keletkezett, amelyet ma a cserkészek [1] töltenek be. Igen nehéz őket megkülönböztetni régi , fekete-fehér, illetve túlexponált [2] fényképeken az úttörőktől, mivel ők is nyakkendőt viselnek. Színes fényképeken előtűnik a különbség: a cserkészek nyakbavalója zöld. Éretlen úttörőknél ritkán előfordul még ez a szín is, így egyetlen biztos pont az, ha megfigyeljük a becsöngető egyed viselkedését.
Az úttörők dolgokat visznek. Papírt, vasat, műanyagot, hi-fit.
A cserkészek dolgokat árulnak: sütit, képeslapot, vallási kiadványokat.
Lásd még[szerkesztés]
A japán úttörőmozgalom[szerkesztés]
Japánban is volt úttörőmozgalom. A története magyar monográfiában mindmáig kidolgozatlan. Egyelőre sajnos csak egy fotográfiát sikerült szereznünk:
Ez a szócikk még fejlődni fog. Legalábbis azt reméljük...
