Úritök

Az Unciklopédiából

Az úritök – egy állat.


A tisztás szélén egy kerek képű Úritök vigyorgott. Nagyon tehetséges volt ebben a műfajban. Istenien tudott vigyorogni.
~~ Lázár Ervin: A Nyúl, mint tolmács
Sütőtök. Édes, sült tök. A szócikk végén a használatos szóösszetételek között külön szerepel a főző-, a kos-, a lopó-, a sütő- és az úritök.
~~ K. Fábián Ilona, Nyelvtudományi Tanszék, Debreceni Egyetem
Az úritök[1], amikor nem vigyorog, épp úgy néz ki, mint egy sütőtök. Ezért – hogy meg ne süssék – folyton vigyorog.
~~ A nagy Brehm

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Rendszertani leírás

Smiley flag 1.jpg

A nagymagyaralföldi úritök (ide jön a latin neve) a tökök (ide jön a latin neve) családjába tartozó tök. Régóta ismert faj, Linné (vagy ki) írta le 1770-ben (vagy mikor). Házikedvencként honosodott meg a Honfoglalás[2] idején, minthogy azelőtt nem volt ház. (Lásd még: Jurta). De már azelőtt is követte a nomád magyarokat; el se lehetett kergetni. Mondhatni tehát latinosan: hungaricum (mint a puli és a bugylibicska).

Az úritök is egyfajta lopótök – más neveken butykos tök, nyakas tök, szívótök, sáritök, vagy flaskatök – és a kobakosok [3] családjába tartozik.

Legközelebbi rokonai: a tökfőzelék, a tökély, Tök Filkó és Tök Lipót.

[szerkesztés] Táplálkozás

Az úritök ragadozó állat. Szinte mindent megeszik: a bölényt, a pézsmatulkot, a vapitit[4], a pizzát - egyszóval bármit, amit le tud vadászni. Sőt, olykor még növényeket is fogyaszt, különösen kedveli például a fekete áfonyát, a tejszínes spenótot és a házipálinkát. A hamburgerre egyébként rá se tud nézni. Ugyanez érvényes az óriás whopperra is.

[szerkesztés] Szaporodás

Az úritökök sajátosan szaporodnak. Az úritökmagokat meg kell pirítani, és ötdekás papírzacskóba csomagolni, alaposan összerázni, majd a főváros, vagy/és Miskolc külső kerületeiben olcsón árulni ahhoz, hogy még ennél is szerencsésebb[5] körülmények között a fogamzás megtörténjen.

[szerkesztés] Domesztikálás

Uritok.gif

Az úritök háziasítása rendkívül sokáig tartott, kezdete az őskorra tehető.

Egyre több lelet kerül elő, melyek azt bizonyítják, hogy a folyamat már jóval előbb elkezdődött, mint ahogyan azt mi ma gondoljuk. 1898. áprilisában a Nagy Magyar Alföldön feltártak egy kőkorszaki település temetőjében egy sírt, amelyben az eltemetett ember mellett egy úritök csontjait is megtalálták. Ez alapján alapján feltételezhető, hogy az úritök háziasítása 9547 és fél évvel ezelőtt kezdődött.

Egyes úritökök azonban még ma is vadak.

Az ókori Egyiptomból az ember és az úritök közötti kapcsolatot igazoló első leletek az Ó- és Középbirodalom közötti időszakban keletkeztek, amikor az úritök háziasítása már valószínűleg megtörtént. Az úritökkultusz erejét jól példázza az a Kr. e. 525-ben lezajlott hadjárat, amelyben felszerszámozott úritökök húzták a harci szánokat. (Megjegyzendő, hogy Perzsiában, ahol ez idő tájt az úritököket nem kedvelték különösebben, a cukkini számított szent állatnak, de az képtelen volt vigyorogni).

Diodórosz feljegyzett egy Julius Caesar idejében történt esetet, mikor a feldühödött tömeg végzett egy rómaival, aki suttyomban megsütött egy úritököt.

[szerkesztés] Úri szokások

  • Nyakatokon vad, úri tatárok – jegyezte meg ezzel kapcsolatban Ady Endre[6].

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A lopótök (Lagenaria siceraria), más neveken butykos tök, nyakas tök, szívótök, sáritök, flaskatök egy Ázsiából vagy Afrikából származó növény és az egyetlen olyan tökfajta, amit Európában már Amerika felfedezése előtt is termesztettek. Merítőedény és csörgő, hímvessző-öltözék és étel, húros hangszer és borlopó – az élet szinte minden területén hasznosítható környezetbarát módon. Népi mondás a lopótök kapcsán: Az Isten mindönt mekterömtöt, csak az embör csinálla rá likat.

[szerkesztés] Lábjegyzetek

  1. Erre a szócikkre nyilvánvalóan nagy szükség van a miheztartás végett.
  2. Magyar film. Feledhető.
  3. Nagyfejű.
  4. fogalmunk sincs, mi az?
  5. Focimeccsen, zsúfolt stadionban
  6. Elfeledett magyar úr

Személyes eszközök
View and edit namespaces data

Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök