Szerkesztővita:OsvátA/Verebecske-gombocska

Az Unciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

<<< Jöjj vissza hozzám

Verebecske.jpg
Írtam egyszer idegen anyagból (Jordan Radicskov, bolgár) bábfilmre. Nem lett bábfilm belőle. Semmilyen film nem lett belőle. Ez lett belőle. Ne babráld.

Verebecske-gombocska

A történetnek keretet ad, hogy egy nagy pulikutya meséli, egy kutyaház lakója. A mese hallgatója pedig egy kóbor papagáj. Egyszer elszabadult valahonnan és nem talált haza soha többé. Azóta verébkenyéren él. Ez a puli a legjobb barátja, apja helyett apja, névszerint: Juhász Geyza (oda van írva a kutyaházra).
Juhász Geyza
A papagáj neve, ki tudja mér', Frocli.


Verebecske-gombocska

Juhász Geyza hangja: Volt egyszer egy verébpár. Fészket raktak egy pesti bérház udvarán, egy ilyenben, mint ez. Ebben.

Két veréb száll le az ecetfára. Az égből jöttek, a kémény felől. Két macska sováran nézi őket. Megáll a kezükben a motring és a gombolyag. A Veréb úron cilinder van, az asszonyon pedig nagy, karimás kalap. A karimán meg virágok, gyümölcsök, mint egykor a nők fején (minthogy a verebek maradiak). A kezükben meg – vagyishát a szárnyukban – vakolókanál, egyéb kőműves-szerszámok.

Építkeznek az ágon. Téglára habarcs, habarcsra tégla, míg el nem készül a fészek. Fészekszerű fészek, nem ház-szerű. Ez már ilyen film. Teli képtelenségekkel, anakronizmusokkal, abszurdumokkal.

Közben a két macska a fa felé sompolyog.

Kovács: Macskaléptekkel, Kovácsné ...

Kovácsné: Maga engem ne tanítson, Kovács, járni!

Kovács: (már a fa alatt) Létrát meg persze nem hozott!

Kovácsné: Most akkor maga visszamegy létráért!

Kovács fityiszt mutat Kovácsnénak, de visszamegy, Kovácsné meg erre az öklét rázza. A verebek eközben már készen vannak a fészekkel. Éppen kipróbálják. Hol az egyik ül bele, míg a másik körberepül, hol viszont.

Verébúr: Milyen?

Verébné: Jónak tűnik...

Verébúr: Nem inog?

Verébné: Inog.

Verébúr: Az ággal együtt?

Verébné: Az ággal együtt.

Verébúr: Akkor nem inog. Akkor ring.

Verébné: Akkor nem inog, hanem ring. Hogy te milyen nagyon okos vagy. Azért is mentem hozzád feleségül.

***

Egy macska jelenik meg, Kovács nevű, az ágak között és tüsszent. A fa alatt Kovácsné fogja a létrát. A tüsszentésre méregbe jön, az öklét rázza és csúnya szavakat ordibál. Közben, persze eleengedi a létrát, ami eldől.

Fönt az ágon meg: a verebek, a tüsszentésre, észreveszik a macskát.

Verébné: Úristen, egy macska!

Verébúr: Hol? Vágd kupán!

(Verébné kupán vágja a vakolókanállal)

Verébné: Te, apjuk, biztonságos ez itt? Nem inog?

Verébné: Inog, nem inog, találsz a nyolckerületben jobbat?

Kovács a kupánvágás és az elengedett létra közös következményeként ugyanis lezuhan. De talpra esik, mint a macska. Továbbá lezuhan a fészek is. A Kovácsné fejére. A verébnek éppenhogy csak sikerül felröppennie a fészekből.

Kovács: (porolja magát és szitkozódik. Nem találunk szavakat) Belement a bajuszom az orromba! Attól prüszköltem! Ne is üvöltözzön, nem mászok föl mégegyszer! Ahogy maga a létrát fogja, hallja!

Kovácsné: Nem szóltam...

Kovács: Na azért! Ma halkonzervet eszünk.

Kovácsné: (összeomoltan) Megint?

Verébúr: (a fán) Tényleg inog. (helyesbít): Leingott...

Verébné: Költözzünk inkább lakótelepre?

***

Juhász Geyza hangja: Verébúr és Verébné egy lakótelep mellett döntöttek. Sokáig keresték, mígnem megtalálták.

A keresés a következőképpen zajlik: a két veréb a kukák fölött egy párkányon ül és les. Azt várják, hogy a két macska kiguberáljon egy halkonzerves dobozt és elmenjen végre. Ez megtörténik. Akkor leszállnak a kukákra. Hosszas kutakodással találnak egy papundekli tojástartót, azt az ötször hatos tipust. Kemény munkával fölcipelik az ecetfára. Gondosan elhelyezik egy stabil ágon, majd kifújják magukat.

Verébné: De ugye, az nem inog?

***

Ekkor rengeteg veréb repül rögtön oda és elfoglalják az összes üres tojáshelyet. Különös verebek. Ebbe a mesébe illők. Van például egy, amelyiknak hátrafelé áll a feje. Mert háttal repülő típus. Egy másik – a Gólyaláb nevű – kétszer olyan hosszú lábú, mint a többi. Egy meg nagyon kövér és zakója van. Drága Uram névre hallgat. Van egy vadászrepülő alakú, egy meg kétfedeles. Van egy kínai, egy buta, meg egy gyalogos. Van verébszerű is, Dzsiff nevű. És van köztük egy büdösbanka is. Bóbitás. Úgyhogy a veréb összesen vagy huszonkilenc.

Juhász Geyza hangja: Verébúrnak és Verébnének egy pillanat alatt huszonnyolc kedves szomszédja támadt.

Frocli hangja: Az jó. Mindig van kitől kölcsönkérni hagymát, cukrot, ezt, azt. Tojást például.

Juhász Geyza hangja: Frocli, egy papagáj ne legyen izléstelen. Sosem lesz belőled veréb! Éppen azt akarom elmesélni, hogy röviddel ezután a verebek tojásokat raktak és kikeltették őket.

A verebek ezalatt: alighogy elhelyezkedtek, csiviteltek, nyüzsögtek, lázas tevékenységbe fognak. Minden vackot összehordanak a leendő fészekbe. Babakelengyét, Ultra Pampers-t, cumisüveget, satöbb.

Juhász Geyza hangja: Minden veréb párt választott magának. Később minden verébanya két tojást rakott. Volt aki hármat.

***

Mi meg mit látunk: egy bált! Valamiféle mazurka, menüett, vagy hasonló ósdi zene szól, szólista és kórus felváltva és együtt énekel, a verébúrfik felkérik a verébkisasszonyokat és páros a tánc. Rögtön utána tojásokat raknak. Ami például úgy ábrázolható (mert ez gyerekfilm ugyanis, nem mondtam, hoppá!), hogy a tánc, a zene hirtelen félbeszakad, már mindenki az ötször hatos lakótelepi fészekben ül, majd – ismét hirtelen – mindenki fölröppen, és már teli a fészek verébtojásokkal.

A leendő verébapák bogarakat hajkurásznak a macskakövek között, majd fölcipelik a fészekbe. A kismamák meg csak ülnek a tojásokon, kötögetnek és bámulják a tévét.

Frocli hangja: Hány nap alatt kel ki egy verébtojás?

Juhász Geyza hangja: Mit tudom én! Különben is, itt legalább harminc verébtojás volt.

Frocli hangja: Hát a büdösbanka?

Juhász Geyza hangja: Ja, arra már nem emlékszem. De ha jól emlékszem, az nem szült. Máskor van a költési ideje.

***

Frocli, a papagáj, a képen. Ül a kutyaház tetején és tollászkodik. Nézi a kutyát. A kutya meg őt. A kutyaház mögött egy Kovács nevű macska lesi a papagájt. Settenkedik, sompolyog, kúszva közeleg. A kutya egy sztetoszkópot vesz ki a házából, a kövezetre helyezi, fülel.

Juhász Geyza: Pszt!

Frocli: Nem szóltam.

Juhász Geyza: Pszt!

És abban a pillanatban, amikor a macska rá akar ugrani a papagájra, a kutya a levegőben leüti. Kovács elsomfordál. A távolról leselkedő Kovácsné földhöz vágja a gombolyagot. Frocli felröppen és úgy méltatlankodik.

Frocli: Mit akar ez? Ez egy dúvad!

Juhász Geyza: Papagájt akart enni.

Frocli: Én veréb vagyok!

Juhász Geyza: Csak leszel. (félre): Azt hiszi, hogy egyszer veréb lesz. (Froclinak): Amúgy a verebet is megeszi. Ezek már ilyenek. Ragadozók.

Frocli: Na és aztán mi történt?

Juhász Geyza: Semmi, tele lett a ház verébbel, csiviteléssel, csúzlizással, ablakbetöréssel.

Egy ablakbetörés hangját hallani is. A kutya közben az ecetfára mutat, ahonnan éppen százával reppenek föl, majd le a verebek. Frocli egy fölreppenés alkalmával elrepül a kutyaházról, föl a fára, és beül egy veréb helyére. Lenéz a kutyára.

Frocli: Na?!

Vége

(Ez lett volna az első film. De egy se lett. Kár.)

©

Lásd még