Erzsébet tér (Miskolc)

Az Unciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
The printable version is no longer supported and may have rendering errors. Please update your browser bookmarks and please use the default browser print function instead.
Bouncywikilogo.gif
Azok számára, akiket a Wikipédia lefizetett: a Wikipédiának van egy elég gyenge kis szócikke a(z) Erzsébet tér (Miskolc) témáról.

Az Erzsébet tér, némelyek állítása szerint (korábban: Moszkva tér, még korábban Szabadság tér) egy tér Miskolc belvárosában. A Széll Kálmán utca (korábban Széchenyi utca) és Széll Kálmán alja (korábban: Havasalja) között húzódik, egy utcánál alig szélesebb területen. Ez azért van, mert a miskolciak még a legapróbb helyeken is képesek új teret létrehozni, és nem azért, mert sajnáltak volna pénzt áldozni egy valódi tér kialakítására.

A tér jelentősebb épületei közé tartoznak az Erzsébet fürdő, ahol állítólag Erzsébet királyné is megáztatta vala gyönyörűséges lábait, valamint a műemlék Szökellő Szarvas Indián Gyógyszertár és a Javasasszony Kellékbolt. A tér közvetlen szomszédságában található a havasi református templom, ahol azokért szoktak imádkozni, akik este tíz után tévedtek ki a térre. Néha egész estés zsolozsmák is vannak, mert igen sok a bűnös, főleg meleg nyári éjszakákon.

Az Erzsébet téren áll Kossuth Lajos legrégebbi egész alakos köztéri, ló nélküli lovasszobra - a helyiek közadakozásából összegyűjtött összegéből a ló elkészítésére nem futotta és mivel már akkor sem kaptak állami segítséget se uniós támogatást, ezért maradt így ahogy van, ló nélkül. Megjegyezzük azonban, hogy a tervek szerint, hogy a ló melyik lábát tartsa felemelve, az a változat győzött, amelyik mind a négyet javasolta.

A tér kialakításában az esztétikai szempontok teljes hiánya és a tervezési hibák egyaránt nagy szerepet játszottak, de ez egyáltalán nem kizárólagos miskolci sajátosság.

A főutca addig házsorok közé zárt részéről a korábban itt állt, de egy éjjel lebontott[1] és szétlopott malom helyén rálátás nyílt a zöld dombok borította Havasra és gótikus templomára, előtte pedig a Szilva patak vizére. A Széll Kálmán utca, illetve a térrel közös sarokházai a tervek félidőben történő elvesztése miatt nagyrészt eklektikus stílusban épültek (ez a művészettörténészek szakkifejezése a „nem tudjuk milyen stílusba besorolni”-ra), a térnek a főutcától távolabb eső házainál azonban enyhült a stílus zárt, szabályos szigorúsága, a homlokzatok szabdaltabbá válnak, mert közben az építőanyag nagy részének is lába kélt. (Amit aztán később megtaláltak beépítve egy másik épületbe.) A kötetlen, játékos hatást erősíti a fürdőépület üvegkupolája, már amikor éppen nincs betörve a játékos vandálok által. A főutca felől nézve így a tér olyan hatást kelt, mintha ablak nyílna a természetre, bár ritkábban fagy le... Ez azonban már rég a múlté, az új üvegkupola vidáman és kéken csillog, szemét verve ki a járókelőknek.

Létrejötte

Az Erzsébet fürdő

Az 1878-as árvizet követően rendeletek születtek arra, hogy a Szilvára épített malmokat lebontsák, illetve hogy a malomárkot feltöltsék. Utóbbi a környékbéli parasztoknak köszönhetően elég gyorsan ment, ugyanis a gőztraktorbütykölésen és a igáslovak zaklatásán kívül egyetlen másik hobbijuk volt: a megtermelt termények útlezárási és tiltakozási célzattal történő kiöntése. Elég volt pár aszályos és kiváló termést adó év, és a feltöltést befejezték.

A mai tér területén álló ún. Papmalom azonban a rendelet ellenére még 1890-ben is működött, így kénytelenek voltak azt demokratikus módon elbontatni: a tulajdonossal együtt közös megegyezéssel felgyújtották. 1891-ben már komoly igényként merült fel a malom helyére települt cserzőmesterek kitelepítésének ötlete; ugyanebben az időben a város egy építendő közfürdőnek keresett helyet.[2]

A tér nem a főutca, hanem a Szilva felől kezdett beépülni. A város közgyűlése Égettmalom térnek nevezte el a lebontott malom helyét, később Fürdő, majd Erzsébet térnek hívták, rossz nyelvek szerint mindkettőt annak emlékére, hogy a közelben lakó Csámpás Erzsi állítólag életében egyszer fürdött, és arra itt került sor. De, mint tudjuk ez nem igaz, Erzsébet királyné járt erre lábat áztatni.

A közfürdő patinás[3] épületét 1892-ben kezdték építeni, vele szemben körülbelül ugyanebben az időben épült fel a Diószeghy-ház, melynek homlokzati oldala egy sajnálatos számítógépes tervezési hiba miatt nem teljesen párhuzamos a fürdőével; ezt a két épület lábazatának feltöltésével [4]sikerült látvány szempontjából korrigálni, csak a fotókon és akkor látszik, ha valaki a téren áll, és onnan nézi.

A fürdőépület és a főutca közt úgy tervezték, hogy majd fürdőparkot építenek, de a helyiek heves tiltakozása és víziszonya miatt inkább egy városi vásárcsarnok építése merült fel. A belvárosi telekárak azonben emelkedtek és a város eladta ezt a területet, ahol így egy ház épült fel, természetesen a polgármesteré. Földszintjén a 19. század vége óta működik a Szökellő Szarvas Gyógyszertár és Javasasszony Kellékbolt. (Dakota tulajdonosa már unja, hogy az utóbbi években folyton vicces közmondásokért nyaggatja egy általa alig ismert, alacsony növésű úr.)

A Diószeghy-ház és a főutca közt állt leégett pékség helyére épült fel 1894–1895 között az az épület, mely ma a Miskolci Tűzvizsgáló Bizottság székhelye.

Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és anaglif képekben című képes enciklopédia, melyet Rudolf főherceg támogatásával és közreműködésével kezdtek el kiadni, így ír a térről a Felső-Magyarország című kötetében: „A városnak legszebb köztere az Erzsébet-fürdő-tér a Széchenyi-útcza nyugati végén, a város kellő közepén. Három oldalon palotasorok zárják, előttük magukat kellető helyi jányokkal, negyedik oldalát a Szilva s az ennek partjánál emelkedő Havasnak azon része zárja, a hol az ódon ref.[5] templom áll komor méltósággal a hegy oldalán levő temető[6] közepén, lombos fák és fenyűligetek által övezve.”

1913-14-ben kialakították egy szökőkutat, hogy az állandó jelleggel a szomszéd utcában őrt álló tűzoltóknak már ne kelljen olyan messze menni a vízért. A patakon túl álló Rózsavíz-ház ennek ellenére tűz martalékává lett, helyét parkosították, padokat állítottak. Ekkor már tervezték a Szilva patak lefedését, amire nem sokkal később sor is került, így a tér egészen Havasaljáig terjedt.

Felmerült a lefedett Szilva újbóli kibontásának ötlete is, mert azzal megint el lehetne verni egy csomó közpénzt, másrészt akkor egy év múlva nem lehetne újra befedni.

A Kossuth-szobor

Kossuth Lajos mindössze egyszer járt Miskolcon, 1840-ben – ekkor a Három Rózsa lokálban szállt meg, mindhárom Rózsa nagy örömére –, de ezután már több szál is fűzte a városhoz[7], száműzetése során pedig a miskolci leányanyákból álló küldöttség több alkalommal is felkereste, aminek érthetetlen okból kifolyólag nem nagyon örült.

Kossuth végül 1879-ben azért veszítette el magyar állampolgárságát, mert 1840-ben Miskolcon szállt meg. Több magyar város erre úgy reagált, hogy pezsgőt bontott, Miskolc viszont díszpolgárává avatta 1886-ban (abban az évben, amikor Ferenc József a városba látogatott).[8] 1887-ben leleplezték Kossuthot, - majd nem sokkal később az arcképét - is a Városházán.

Miskolciak 1890-ben és 1891-ben is kérték küldöttség útján Kossuth engedélyét, hogy utcát nevezhessenek el róla, ő azonban szerény karmozdulattal jelezve kitért a részletesebb válaszadás elől.

A szobor állításának ötlete az 1848-as forradalom kitörésének 50. évfordulóján rendezett össznépi ivászaton merült föl. A közgyűlés kijózanodva úgy határozott, hogy inkább közadakozásból emeltet szobrot, semhogy a város pénzéből. A szobor leleplezésén a helyi maffia mellett jelentős politikusok is részt vettek.[9] A tömény antipátiával bevont bronz szobor egy négy méter magas pislogó szemecskéskőből faragott talapzat felett, másfél méter magasan szétterpesztett lábakkal ül egy láthatatlan lovon.

Érdekességek

  • A tűzvizsgáló székház homlokzatán látható magyar nagycímeren Dalmácia és Horvátország címerét tévedésből felcserélték, de következesen cáfolják, hogy ennek bármi köze lett volna az első világháború kirobbanásához.
  • A tér Erzsébet magyar királyné nevét viseli, akinek a férje, I. Ferenc József annak idején halálra ítélte Kossuthot, akinek szobrot emeltek a téren. Talán ennek köszönhető, hogy a szobor bal kezének középső ujja dacosan felfelé mered.
  • Az Erzsébet fürdő bádogkupoláját színesfémtolvajok légkupolára cserélték le, később ez a légkupola kapott üvegborítást, mert így még mindig olcsóbb volt, mint újra bebádogozni egy napra.[10]
  • Kossuth Lajos szobrát évtizedeken át egy magánember tisztította meg, és egy magángalamb piszkította be.

Közlekedés

Több, ma már megszűnt buszjáratnak is állomása, illetve végállomása, például a 37-esnek, a 36-os és 39-es buszoknak. Mindkét villamosjárat lassít a tér közelében, a Városház téren, de ha le- vagy felszállni kívánó embert látnak, akkor visszagyorsítanak.

Linkek[11]

  • Ha további nagy tűzesetért rajongó piromániás vagy: Sopron


Láb.gif Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.
  1. Igaz történetét lásd később.
  2. Egy holdvilágos éjszakán - állítólag villámcsapások következtében - a cserzőműhelyekben tűzvész tört ki és a mesterek villa alakú szúrt sebeket kaptak. Innen ered aztán a villatetkó, amit később minden itt dolgozó a bal karjára tetováltatott.
  3. Platinásat szerettek volna, de a helyiek már eléggé unták a közadakozást.
  4. A Parasztszolgálat ezúttal is készségesen állt rendelkezésre.
  5. Lábjegyzet.
  6. Itt helyezték el azokat, akiket a tér kialakítása miatt hamvasztottak el.
  7. A gyerektartási díjak fizetésétől kategorikusan elzárkózott.
  8. Az uralkodó nem adta különösebb jelét elégedetlenségének, azon kívül, hogy pár városházi méltóságot bokánál fogva a hintója mögé köttetett és Bécsújhelyig vonszoltatott.
  9. Később mindenkinek elmagyarázták, hogy a bronzszoborból talán mégsem kellett volna részt venni.
  10. Nem mintha a miskolciaknak valaha számított volna pénz.
  11. Most nem a miskolciakra gondoltunk.


Obracający się świat.gif
Ez a szócikk abban segít, hogy idegen helyen járva könnyebben eltévedj, a helyiek kiraboljanak, ellopják a kocsidat, megfőzzék és/vagy megerőszakolják a kutyádat, aztán pedig lelőjenek egy sikátorban. Mint egy kutyát.
Obracający się świat.gif